Már Brüsszel is belátja: a migránsválságot a kibocsátó országoknál kell megállítani

Már Brüsszel is kezd rájönni, hogy a migrációs válság kezelésének kulcsa nem Európában, hanem a kibocsátó térségekben keresendő. Az EU egyre több megállapodást köt, amiért cserébe az afrikai országok visszafogadják a kiutasított állampolgáraikat. A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzése szerint a kibocsátó országok támogatásért, beruházásokért és fejlesztési programokért cserébe vállalják határvédelmük megerősítését, az embercsempészet elleni fellépést, valamint saját állampolgáraik – és esetenként területükön áthaladó egyéb migránsok – visszafogadását.

Illegális bevándorlók – illusztráció (Fotó: AFP)

Az Európai Bizottság emellett azt is szorgalmazza, hogy Nigéria csatlakozzon azon országok köréhez, amelyekkel az EU nyersanyagokhoz való hozzáférésért cserébe nyújtott pénzügyi támogatásról szóló megállapodást köt. Bola Tinubu elnök kormánya az elmúlt években szoros kapcsolatokat épített ki Emmanuel Macron francia elnökkel. Franciaország ugyanis új szövetségeseket keres Nyugat-Afrikában, miután a Száhel övezetben működő, az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemre létrehozott katonai erőt az új katonai rezsimek Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban távozásra kényszerítették. Az EU Ghánával is hasonló megállapodást írt alá. 

Ennek középpontjában a terrorizmus elleni fellépés, a válságkezelés, a határbiztonság és a regionális stabilitás erősítése áll. 

Az Európai Unió eszköztámogatást és kapacitásépítést nyújt Ghánának – többek között drónokat, járműveket és egyéb biztonsági felszereléseket ad át –, amelyek a terrorellenes és határvédelmi műveletek hatékonyságát hivatottak növelni. Az EU 2023 óta több mint 100 millió euró értékben biztosított biztonsági támogatást, és további források bevonása is várható. A partnerség részeként Ghána vállalta, hogy visszafogadja az Európai Unió által kiutasított állampolgárait. A 2020-as években az EU számos harmadik országgal kötött megállapodást. 

A modell lényege, hogy a migrációkezelést – különösen az irreguláris migráció visszaszorítását és a visszafogadást – szélesebb gazdasági és politikai együttműködésekkel kapcsolják össze.

A migránskibocsátó országok cserébe kötelezettségeket vállalnak (Fotó: AFP)

A migránskibocsátó országok cserébe kötelezettségeket vállalnak

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránskibocsátó országok pénzügyi támogatásért, beruházásokért, kereskedelmi hozzáférésért és fejlesztési programokért cserébe vállalják 

• a határvédelmük megerősítését, 
• az embercsempészet elleni fellépést, valamint 
• a saját állampolgáraik – és esetenként területükön áthaladó egyéb migránsok – visszafogadását. 

Az elemzés kitért arra is, hogy az elmúlt években számos ilyen megállapodás született.

Az elemzés teljes szövege itt elérhető.

Beatriz de León Cobo: A migrációs hullámokat kibocsátó térségek problémájával is foglalkoznunk kell

A tavalyi MCC–MRI Summit nemzetközi konferencián hazai és külföldi szakértők vitatták meg a migrációs válság tíz évének tanulságait. A második napon az afrikai és közel-keleti régiókra fókuszáltak, hangsúlyozva: a megoldás kulcsa az anyaországok stabilizálása, a fejlődés és a nemzetközi együttműködés. A rendezvényen részt vett Beatriz de León Cobo, a Spanyol Migrációs Intézet igazgatója is.

 Lapunknak adott interjújában részletesen beszélt arról, milyen kihívásokkal néz szembe Európa, és milyen megoldási lehetőségeket lát a migráció kezelésében.

Beatriz de León Cobo szerint az uniós migrációs politikának átfogó keretet kell adnia, ugyanakkor lehetőség van országonként eltérő, célzott intézkedések kidolgozására is a migrációt kiváltó okok kezelésére. 

Borítókép: Illegális bevándorlók utaznak egy csónakon (Fotó: AFP)