Beatriz de León Cobo: A migrációs hullámokat kibocsátó térségek problémájával is foglalkoznunk kell!

Szeptember 24-én és 25-én az MCC–MRI Summit nemzetközi konferencián hazai és külföldi szakértők vitatták meg a migrációs válság tíz évének tanulságait. A második napon az afrikai és közel-keleti régiókra fókuszáltak, hangsúlyozva: a megoldás kulcsa az anyaországok stabilizálása, a fejlődés és a nemzetközi együttműködés. A rendezvényen részt vett Beatriz de León Cobo, a Spanyol Migrációs Intézet igazgatója is, aki kutatásaiban a Száhel-övezet és a kibocsátó országok problémáira összpontosít. Lapunknak adott interjújában részletesen beszélt arról, milyen kihívásokkal néz szembe Európa, és milyen megoldási lehetőségeket lát a migráció kezelésében.

Szeptember 24-én és 25-én az MCC–MRI Summit nemzetközi konferencián hazai és külföldi szakértők vitatták meg a migrációs válság tíz évének tanulságait Forrás: AFP

Beatriz de León Cobo hangsúlyozta: egyes országok a migránsok származási helyei között már előkelő helyen szerepelnek, különösen azok, akik a Kanári-szigetek partjainál érkeznek szabálytalanul. Elmondása szerint ezért kezdett a témával foglalkozni, és mára szenvedélyének tartja a migráció kutatását. Úgy véli, bár számos kihívás kapcsolódik a migrációhoz, legalább ennyi lehetőség is rejlik benne. Kiemelte, hogy örömmel dolgozik együtt az ASPRAS szervezettel, amely hazai beruházásokkal igyekszik támogatni a migránsok származási országait. Hozzátette: maga is migránsnak tekinti magát, hiszen Párizsban él, miközben Spanyolországból származik. Úgy látja, a migráció megfelelő kezelése új lehetőségeket nyithat meg.

Beatriz de León Cobo hangsúlyozta: egyes országok a migránsok származási helyei között már előkelő helyen szerepelnek (Fotó: AFP)

Beatriz de León Cobo rámutatott: a Száhel-övezetben a fegyveres csoportok és a bűnözői hálózatok gyakran összefonódnak. Ugyanazok a szereplők, akik fegyveres csoportokat működtetnek, részt vesznek az embercsempészetben is, és együttműködnek terroristákkal. A terroristák ráadásul néha adót szednek a szabálytalan migránskonvojoktól.

Tehát egyértelmű kapcsolat van az embercsempészet és a fegyveres csoportok között; ezek a csoportok biztonsági okokból vagy pénzért segítik az embercsempészeket.

Hangsúlyozta: valójában nem ismert, hány ember halad át a régión, mivel a bűnözői csoportok gyakran a semmi közepén hagyják a migránsokat, mondván, „menjetek Marokkó felé”. Sok esetben csak évekkel később találják meg az áldozatok holttestét, távoli, elhagyatott helyeken. A szakértő szerint lehangoló látni, hogy 

a régió egyes területeit gyakorlatilag csak fegyveres csoportok irányítják, amelyek súlyos katasztrófákat okoznak a helyi közösségeknek.

A dráma nemcsak a Földközi-tengeren vagy az Atlanti-óceán partjain, hanem a sivatagos területeken is jelen van. Ez közvetlenül kapcsolódik Marokkó helyzetéhez. Marokkó és Mauritánia komoly kihívásokkal néz szembe, mivel – ahogy fogalmazott:

ezek az országok nem elsősorban a végső célpontok a migránsok számára, hanem tranzitországok. 

Több száz migráns sorban áll, hogy meleg ételt kapjon a Las Raices migránstáborban, amely a Kanári-szigeteken a legtöbb migránst fogadja be (Fotó: AFP)

Mauritánia különösen érzékeny helyzetben van, hiszen közvetlenül a Kanári-szigetekkel szemben helyezkedik el. Beatriz de León Cobo rámutatott: 

a Marokkóval és Mauritániával kötött migrációs megállapodások belső problémákat is okoznak ezekben az országokban, mivel a migránsok továbbra is folyamatosan érkeznek a területükre.

A szakértő kiemelte: a migránsok nem csupán a szomszédos országokból érkeznek, hanem akár ezer kilométerekről is. Ha Európa fizet Marokkónak és Mauritániának, hogy feltartóztassák a migránsokat, az súlyos nyomást jelent Mauritániára, ahol ötmillióan élnek, miközben több százezer migráns érkezik. Ez komoly társadalmi problémákat okozhat az országban.

És ez már most is zajlik. Sajnos ezért hangsúlyoztam a mai beszédemben, hogy sokat kell dolgoznunk a kiindulási országokkal, mert különben rengeteg problémát generálunk a tranzitországokban, és nem tudjuk megállítani a folyamatot. A tranzitországok pedig nem szívesen segítenek, hiszen ők is problémákkal küzdenek, és tisztában vannak vele, hogy nem végső célországok. Ez valóban nagyon jó kérdés, mert rendkívül bonyolult, hogyan lehet együttműködni velük a migráció kezelésében.

A tranzitországok pedig nem szívesen segítenek, hiszen ők is problémákkal küzdenek (Fotó: AFP)

Beatriz de León Cobo szerint az Európai Unió gyakran általánosít Afrikával kapcsolatban, pedig a kontinens hatalmas és rendkívül sokszínű. Hozzátette: ahogy Európában is eltérnek a migrációs problémák országonként – például Magyarország és Spanyolország esetében – úgy Afrikában is nagyon különböznek a migrációt kiváltó okok az egyes régiókban. Szerinte az uniós migrációs politikának átfogó keretet kell adnia, ugyanakkor lehetőség van országonként eltérő, célzott intézkedések kidolgozására is a migrációt kiváltó okok kezelésére. 

Gazdasági fejlesztés a migráció csökkentésére

A szakértő elmondta, az afrikai migránsok többsége nem menedékjogért érkezik Európába. Körülbelül nyolc százalékuk kér menedékjogot, a többség gazdasági okokból vándorol. Ha a kibocsátó országokkal együtt gazdasági központokat hoznának létre, a migránsok többsége inkább a lakóhelyén maradna; ezt számos felmérés is alátámasztja.

Ezért arra ösztönzöm az Európai Uniót – és úgy látom, már próbálkoznak a Global Gateway program keretében –, hogy folytassa a beruházásokat a kiindulási országokban, és továbbra is tárgyaljon velük. Még akkor is, ha ezek az országok nem feltétlenül barátságosak Európával. Továbbra is együtt kell működni a hatóságokkal és a közösségekkel, mert ez az egyetlen módja a hosszú távú megoldásnak.

A szakértő elmondta, hogy a demográfiai trendek azt mutatják, hogy ez a népesség a következő 25 évben meg fog duplázódni, sőt megháromszorozódni. Ha most problémát jelent, hogy nem találnak munkát, akkor 25 év múlva még nagyobb gondok lesznek, ha most nem kezeljük a kiváltó okokat.

A határok védelme fontos és a tranzitországokkal való együttműködés is elengedhetetlen, de a kibocsátó térségek problémájával is foglalkoznunk kell

– szögezte le.

A tranzitországok nem szívesen segítenek, hiszen ők is problémákkal küzdenek 
(Fotó: AFP)

A célzott gazdasági fejlesztések és befektetések fenntarthatóbb megközelítést kínálhatnak

Beatriz de León Cobo rámutatott: más régiókban már bebizonyosodott, hogy a hosszú távú fejlesztések hatékonyak. Kiemelte, hogy például Délkelet-Ázsiában ötven évvel ezelőtt elindított fejlesztések hihetetlen eredményeket hoztak. Hozzátette: hasonló megközelítést lehetne alkalmazni Afrikában is, bár ez nehezebb feladat. Nem elegendő rövid távú intézkedéseket alkalmazni, azaz „foltozni” a biztonsági problémákat, mert ezek nem fenntartható megoldások. Példaként említette, hogy míg az elmúlt hat hónapban a Kanári-szigetek felé vezető útvonalakon csökkent a migráció, a közép-mediterrán útvonalakon nőtt a migránsok száma.

Szerinte a migráció kezelésében hosszú távban kell gondolkodni, 30–50 éves perspektívát kell figyelembe venni, és a problémák gyökerét kell kezelni, nem csupán ideiglenes intézkedésekkel reagálni.

Mint mondta, a rövid távú, foltozó jellegű intézkedések rendkívül költségesek és hatástalanok. Hangsúlyozta: az afrikai partnerekkel való együttműködés, valamint a célzott gazdasági fejlesztések és befektetések fenntarthatóbb megközelítést kínálhatnak az illegális migráció kezelésére.

Beatriz de León Cobo szerint az Európai Unió az elmúlt tíz évben több százmillió eurót fordított humanitárius és fejlesztési segélyekre. Hozzátette: ezek a támogatások nem mindig a leghatékonyabb módon érkeztek, és a humanitárius segélyek elsősorban rövid távú, ideiglenes intézkedéseknek számítanak.

Ma életeket mentünk, de mi lesz holnap?

– tette fel a kérdést.

Hangsúlyozta: a valódi kihívás a fenntartható gazdasági megoldások megtalálása, amelyek hozzájárulnak a kiindulási országok fejlesztéséhez. 

Nekünk, polgároknak, nyomást kell gyakorolnunk az Európai Unióra, hogy ez a kérdés prioritást kapjon. 

Ellenkező esetben a figyelem az keletre irányul, vagy a Közel-Keletre, és nem fordítunk kellő figyelmet a déli régiókra. Spanyolország például prioritásként kezeli a déli migrációs kihívásokat, hiszen földrajzilag közel van, de az északi országok máshová helyezik a hangsúlyt.

Beatriz de León Cobo kiemelte: Ezért rendkívül fontos hosszú távban gondolkodni, és a lakosságot is tájékoztatni arról, hogyan alakulnak a folyamatok, ha most nem teszünk semmit. 

A legális migráció csak az elit számára elérhető, akik vízumhoz juthatnak

A Spanyol Migrációs Intézet igazgatója rámutatott: a legtöbb afrikai embernek nincs semmilyen hivatalos okmánya, még útlevele sem. Hogyan kapnának vízumot, ha nincs útlevelük? – tette fel a kérdést. 

Éppen ezért az a feladat, hogy együtt dolgozzunk velük, felmérjük a szükségleteiket, és hosszú távon segítsük a rendszerek fejlesztését. Így létrehozhatunk jobb mobilitási programokat. Jelenleg például egy mérnöki PhD-jelöltnek is szinte lehetetlen vízumot szerezni Európába; képzeljük el, mennyire nehéz ez a mezőgazdasági munkásoknak. 

Úgy látom, az Európai Unió próbálkozik, de mint a demokráciákban mindig, sok mindenre kell figyelni. Felmerül a kérdés: valóban prioritás-e a migráció? Néha az, amikor migrációs válság van, de aztán gyorsan veszít a prioritásából. 

Éppen ezért a saját intézményemben arra törekszem, hogy hosszú távban gondolkodjunk, előretekintően, és ne csak azokra a megoldásokra koncentráljunk, amelyek csupán a kommunikációra és a média figyelmére építenek

– zárta szavait.

Borítókép: Szeptember 24-én és 25-én az MCC–MRI Summit nemzetközi konferencián hazai és külföldi szakértők vitatták meg a migrációs válság tíz évének tanulságait (Fotó: AFP)