Kisebbségeket fenyeget és gyerekeket sodor életveszélybe az ukrán halállista

Miközben Kijev az európai integrációról és a demokratikus értékekről szónokol, a háttérben egy sötét, neonáci módszereket idéző gépezet dolgozik a „nemzet ellenségeinek” megbélyegzésén. A Mirotvorec (Béketeremtő) néven futó ukrán adatbázis – amelyet a köznyelv és a nemzetközi sajtó is joggal hív halállistának – mára a megfélemlítés és a politikai terror rendszerszintű eszközévé vált. A portál nem csupán újságírókat és külföldi politikusokat vesz célba, hanem saját állampolgárait, köztük a kárpátaljai magyar közösség vezetőit, sőt, védtelen gyermekeket is közvetlen életveszélybe sodor, miközben a kijevi vezetők cinikusan széttárják a karjukat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió vezetőivel Fotó: AFP

A kárpátaljai magyar közösség számára a Mirotvorec, a „nemzet ellenségeit” listázó ukrán adatbázis létezése nem elméleti jogi kérdés, hanem a mindennapi félelem forrása. Az ukrán nacionalisták által üzemeltetett oldal módszeresen gyűjti és teszi közzé a kárpátaljai magyar politikusok, tisztségviselők és egyszerű magánszemélyek legérzékenyebb adatait – születési dátumokat, pontos lakcímeket, sőt útlevélszámokat is. Ez a gyakorlat súlyos, közvetlen fenyegetést jelent a nemzeti kisebbség számára, hiszen bárkit, aki fel meri emelni a szavát a jogfosztás ellen, „Ukrajna ellenségeként” bélyegeznek meg. 

Orbán Viktor miniszterelnök szerepeltetése a Mirotvorec halállistáján már-már nyílt felbujtással ér fel (Fotó: MTI/Miniszterelnöki kommunikációs főosztály/Fischer Zoltán)

A halállista dermesztő hatással van a közösségre: a célkeresztbe került vezetők és civilek ellen elkövetett verbális és fizikai agresszió a mindennapok részévé vált.

A lista élén a magyar érdekképviselet legfontosabb alakjai állnak, akiket Kijev módszeresen próbál kriminalizálni. Elsők között került fel az oldalra Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, valamint Bocskor Andrea kárpátaljai születésű európai parlamenti képviselő.

Bocskor ellen azért indítottak hajtóvadászatot, mert az európai porondon mert beszélni a kárpátaljai magyarokat érő rendszerszintű jogsértésekről. 
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban a PACE ülésén döbbenetes példával illusztrálta a helyzet súlyosságát: elmondta, hogy van olyan magyar EP-képviselő, aki a fenyegetettség miatt nem mer hazatérni a családjához az ünnepekre. 

Nyílt felbujtással ér fel a listázás

A magyar politikusok közül felkerült a listára Szijjártó Péter mellett Várhelyi Olivér uniós biztos is. Kijev tehát mindenkit ellenségnek tekint, aki a nemzetközi jog és a kisebbségi garanciák betartását követeli tőle.

Egy olyan országnak, amely halállistát vezet, „valóban” az Európai Unióban van a helye – mutatott rá ironikusan Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

Különösen veszélyes és felháborító Orbán Viktor miniszterelnök szerepeltetése az adatbázisban. A kormányfő azért került fel a halállistára, mert Magyarország következetesen, az orosz–ukrán háború kezdetétől a békepárti álláspontot hangoztatta, és megtagadta a fegyverszállításokat. 
Az, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a napokban halálos fenyegetést intézett a magyar kormányfő ellen, a Mirotvorec-listázással együtt már-már nyílt felbujtás, amely radikális egyéneket vagy titkosszolgálati ügynököket közvetlen fizikai erőszakra biztathat. Egy ilyen „célkeresztbe helyezés” egy háborús pszichózisban égő országban felér egy merényletre való felszólítással.

Gyerekek is felkerültek a Mirotvorec halállistájára

Az ukrán állami vezetés felelőssége és cinizmusa ebben a kérdésben határtalan. Volodimir Zelenszkij 2019-ben, elnöki sajtótájékoztatóján rezzenéstelen arccal állította, hogy nem áll hatalmában bezáratni az oldalt, sőt, azt is letagadta, hogy ismerné annak tulajdonosát. Ez azonban finoman szólva valószínűtlen: a Mirotvorec alapítója ugyanis Anton Gerascsenko, aki hosszú évekig az ukrán belügyminisztérium tanácsadója és miniszterhelyettese volt. Gerascsenko 2016-ban maga büszkélkedett azzal, hogy a projektet hivatalos keretek közé helyezték. Teljesen kizárható, hogy állami hátszél és a titkosszolgálatok (SZBU) aktív közreműködése nélkül egy „civil” oldal hozzá tudna jutni az oldalon szerepeltetett adatokhoz. 

Az etikai mélypontot azonban a kiskorúak listázása jelenti, ami kiverte a biztosítékot a jogvédőknél. 

A luhanszki Faina Szavenkova mindössze 12 éves volt, amikor „Ukrajna ellenségeként” regisztrálták, mert egy videóüzenetben szót emelt a donbászi gyermekek életének védelméért. A Mirotvorec szerint a gyermek írói tevékenysége „ukránellenes propaganda”. Az oldal jelenleg is több mint háromszáz kiskorú személyes adatait tartalmazza, akiket ezzel közvetlen életveszélynek tesznek ki. Bár az UNICEF és az ENSZ is követelte az adatok törlését, a kijevi hatóságok semmit nem tesznek a védtelen gyermekek biztonsága érdekében.

A Mirotvorec halállista elnevezése nem túlzás: az etikai és személyiségi jogi kérdések mellett fennáll a legsúlyosabb veszély, a fizikai likvidálás. Bár az ukrán hatóságok hivatalosan sosem ismerték el a kapcsolatot, a tények riasztóak: több áldozatot is azután gyilkoltak meg, hogy adataik és pontos lakcímük megjelent az oldalon. Olesz Buzina újságírót és Oleg Kalasnyikov politikust 2015-ben, alig 24 óra különbséggel lőtték agyon kijevi otthonuknál. Darja Dugina autóját 2022-ben robbantották fel; halála után a portál azonnal „likvidálva” felirattal látta el a fotóját. 

Legutóbb, 2025 májusában Andrij Portnov ellenzéki politikust végezték ki Madridban, fényes nappal, miután gyermekeit iskolába vitte – a Mirotvorec ezt is győzelemként tálalta.

A nemzetközi közösség és Brüsszel hallgatása ebben a helyzetben bűnös cinkossággal ér fel. Bulgáriában is óriási felháborodást keltett, amikor volt elnökök, újságírók és a parlament alelnöke, Krisztian Vigenin került fel a listára, amiért ellenezték a fegyverszállításokat. A bolgár külügyminisztérium hiába tiltakozott, az ukrán nagykövetség válasza pökhendi és elutasító volt. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió vezetőivel (Fotó: AFP)