Zelenszkij újabb terheket rak az ukránokra, Brüsszel pedig már a vétójog eltörlésére készül

Mozgalmas nap volt a mai a nemzetközi politikában: Volodimir Zelenszkij évekre meghosszabbította a katonai illetéket Ukrajnában, miközben Donald Trump az iráni háború végéről beszélt. Németországban újra napirendre került az ukrán férfiak esetleges visszaküldése, Ausztria migrációs szigorításra készül, Brüsszelben pedig ismét előkerült a tagállami vétójog korlátozásának terve.

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Tetiana Dzhafarova Forrás: AFP

Volodimir Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amely nemcsak a hadiállapot idején, hanem azt követően még három évig érvényben tartja a katonai illetéket Ukrajnában. Az intézkedés alapján a magánszemélyek továbbra is öt százalékos terhet fizetnek, egyes vállalkozók fix összegű illetékkel számolhatnak, más cégek pedig bevételük egy százalékát kötelesek befizetni ezen a jogcímen. A döntéstől az ukrán állam több mint 140 milliárd hrivnya többletbevételt remél, ami jól mutatja, milyen súlyos finanszírozási gondokkal küzd az ország.

Zelenszkij évekkel hosszabbította meg a nép háborús sarcolását Fotó: AFP

A lépés azért is különösen figyelemre méltó, mert a katonai illetéket korábban ideiglenes háborús intézkedésként vezették be, most azonban tartós teherré válik. A háttérben az IMF-fel kötött együttműködési program elvárásai is meghúzódnak, vagyis Kijev nemcsak katonai, hanem pénzügyi kényszerek között is lavírozik. 

Egyre mélyebb az ukrán gazdasági válság

Az ukrán gazdaság állapotát jól mutatja, hogy a pénzügyi szakértők szerint az országnak már rövid távon is gondot okozhat a költségvetési kiadások fedezése. A beszámolók szerint április kulcsfontosságú hónap lehet abból a szempontból, hogy megérkezik-e a várt külső pénzügyi segítség. Ha nem, az ország pénzügyi helyzete tovább romolhat.

Közben az IMF újabb, több évre szóló hitelprogrammal próbálja stabilizálni az ukrán gazdaságot. A hitel rövid távon biztosíthatja a közkiadások folyamatosságát, hosszabb távon azonban még inkább rögzítheti Ukrajna függőségét a nemzetközi pénzügyi intézményektől. Az ukrán vezetés így egyszerre próbál megfelelni a külső hitelezőknek és fenntartani a belső működőképességet, ami egyre nehezebb politikai és gazdasági helyzetet teremt.

Trump a háború végéről beszél

Donald Trump bizakodó nyilatkozatot tett az Irán elleni háború lezárásáról. Egy interjúban arról beszélt, hogy a konfliktus már szinte a végéhez közeledett, sőt egy ponton múlt időben utalt rá. A nyilatkozat azért keltett nagy figyelmet, mert a hétvégén ugyan voltak tárgyalások a háború lezárásáról, de azok még nem vezettek megállapodáshoz.

A nemzetközi diplomáciai mozgások ugyanakkor felgyorsulni látszanak. Az ENSZ főtitkára is arról beszélt, hogy jó esély van az amerikai–iráni egyeztetések újraindítására. A helyzet tehát továbbra is képlékeny, de Washingtonból és a nemzetközi szervezetektől is olyan jelzések érkeznek, hogy van esély a katonai feszültség enyhítésére.

Németországban újra napirenden az ukrán férfiak ügye

Friedrich Merz kijelentései után ismét felerősödtek azok a találgatások, hogy Németország visszaküldheti-e Ukrajnába a katonai szolgálatra alkalmas férfiakat. A jelenlegi uniós szabályozás alapján erre nincs jogi lehetőség, mivel az ukrán menekültek ideiglenes védelem alatt állnak, és ez a státus 2027 márciusáig érvényes.

A vita azonban ettől még nem tűnt el. Egyre többen vetik fel, hogy a jövőben korlátozásokat vezethetnek be a sorköteles korú férfiak esetében, vagyis a védelem már nem feltétlenül terjedne ki automatikusan minden érintettre. Ezzel együtt rövid távon a tömeges kitoloncolás továbbra sem reális forgatókönyv, részben jogi, részben gazdasági okok miatt, hiszen több országban az ukrán férfiak jelentős szerepet játszanak a munkaerőpiacon.

Ausztria szigorítana a migráció kezelésén

Az ÖVP-s integrációs miniszter olyan törvénytervezetet készített elő, amely büntetésekkel kényszerítené ki a migránsok integrációs kötelezettségeinek teljesítését. 

A tervezet akár ötezer eurós bírságot is lehetővé tenne azokkal szemben, akik nem vesznek részt az előírt integrációs vagy nyelvi programokon, illetve nem írják alá az osztrák alapelvek tiszteletben tartásáról szóló nyilatkozatot.

A tervezet ugyanakkor ellenállásba ütközik a koalíción belül. A szociáldemokraták nem támogatják jelenlegi formájában, és baloldali civil szervezetek is bírálják a bírságok tervét. Ausztriában továbbra is éles politikai vita zajlik arról, meddig terjedhet az állam szigora a bevándorlók integrációjának kikényszerítésében.

Brüsszel új lendületet adna a vétójog korlátozásának

Alig egy nappal a magyarországi választások után újra előtérbe került Brüsszel régi törekvése: az egyhangúság elvének gyengítése az uniós külpolitikai döntéshozatalban. Ursula von der Leyen már nyíltan arról beszél, hogy a jövőben ne egy-egy tagállam vétója akadályozza meg a közös döntéseket, hanem a minősített többség döntsön kulcskérdésekben.

A terv egyik fő indoka az, hogy Magyarország az elmúlt években több alkalommal is megakasztotta az uniós döntéshozatalt, különösen az Ukrajnának nyújtott támogatások és az Oroszországgal szembeni intézkedések ügyében. A változtatás azonban alapjaiban írná át az unió működését, mert gyengítené a kisebb tagállamok mozgásterét, miközben a nagyobb országok befolyása tovább nőne. 

Újabb halálos támadás érte Ukrajnát

Dnyipróban súlyos orosz támadás következtében legalább öt ember meghalt, és több mint húszan megsérültek. A csapás polgári célpontokat is érintett, több jármű és infrastrukturális létesítmény megrongálódott, egy benzinkút pedig lángra kapott. A támadás után újabb dróncsapásokról is jelentések érkeztek.

Különösen súlyossá teszi a helyzetet, hogy mindez röviddel az ideiglenes húsvéti tűzszünet lejárta után történt. Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők a fegyvernyugvást több ezer alkalommal megsértették. A fejlemények azt jelzik, hogy a fronthelyzet továbbra is rendkívül instabil, és a civil lakosság változatlanul súlyos veszélynek van kitéve.

Csalások rázzák meg a brit menekültügyi rendszert

A BBC oknyomozása szerint pénzért segítenek migránsoknak abban, hogy hamis történetekkel nyújtsanak be menedékkérelmet az Egyesült Királyságban. A riport alapján egyes tanácsadók és közvetítők kitalált üldöztetési történeteket, hamis bizonyítékokat és előre kidolgozott forgatókönyveket kínálnak azoknak, akik lejáró vízummal szeretnének az országban maradni.

A visszaélések nemcsak jogi, hanem erkölcsi szempontból is súlyos következményekkel járnak, mert megnehezítik azok helyzetét, akik valóban védelemre szorulnak. A brit hatóságok hangsúlyozzák, hogy a csalárd menedékkérelem bűncselekmény, amely akár kitoloncolással vagy szabadságvesztéssel is végződhet.

Csökkentik budapesti járataikat a kínai légitársaságok

Két jelentős kínai légitársaság is csökkenti budapesti járatainak számát. A Kanton–Budapest és a Sencsen–Budapest útvonalakon kevesebb indulás marad a menetrendben, ami érzékenyen érintheti a magyar–kínai légi kapcsolatokat. Ez azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt időszakot inkább bővülés jellemezte.

Egyelőre nem világos, átmeneti korrekcióról vagy tartós trendfordulóról van-e szó, de a mostani lépések már önmagukban is jelzik, hogy a korábban stabilnak tartott kapcsolatokban is megjelent a bizonytalanság. A következő hetekben derülhet ki, hogy más légitársaságok is követik-e ezt az irányt.

Európát a gyógyszerhiány is fenyegetheti

A közel-keleti feszültség újabb következményeként már nemcsak az energiaellátás, hanem a gyógyszeripar is veszélybe kerülhet. A szakértők szerint ha a Hormuzi-szorosban tartós fennakadások alakulnak ki, az súlyosan érintheti az Európába érkező alapanyagok és készítmények szállítását. Különösen érzékeny a helyzet, mert számos nélkülözhetetlen anyag importja ezen az útvonalon halad át.

Németországban már most több száz készítményből van hiány vagy korlátozott az elérhetőség, így egy újabb ellátási zavar gyorsan tovább ronthat a helyzeten. 

A kórházak és a gyógyszertárak ugyan egyelőre képesek kezelni a nehézségeket, de a szakemberek szerint egy tartós geopolitikai válság rövid időn belül a patikák polcain is érezhetővé válhat.

Borítókép: Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)