Az augusztus 25-i republikánus nemzeti konvenció egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor egy kubai születésű, azóta milliomossá vált bevándorló beszédében a burjánzó szocializmus veszélyeire figyelmeztette az amerikaiakat. Maximo Alvarez évtizedek óta él az Egyesült Államokban, és
a közelmúlt szélsőbalos politikai megnyilvánulásai alapján kísérteties hasonlóságot fedezett fel régi hazája szocialista rendszere és az USA-ban formálódó radikális nézetek között.
A floridai üzletember nincs egyedül véleményével azok között, akik szocialista országból menekültek el. A közösségi médiában, de a Fox News hírtelevízióban is elhangzott interjúk szerint az Egyesült Államokban letelepedett bevándorlók ugyanolyan megnyilvánulásokat – osztályharcra való felhívás, lázadások, politikailag helyes nyelvhasználat – tapasztalnak, amelyek régi hazájuk kommunista propagandáját idézik.
– Amerikának nem kellene megismételnie a történelmet
– szól üzenetük.
Elizabeth Rogliani venezuelai menekült Hugo Chávez szocialista elnök egyik kedvenc jelszavával – a gazdagok a nép ellenségei – von párhuzamot a jelen amerikai baloldali mozgalmak milliomosokat támadó lózungjai között. Chávez szocialista eszméinek – szeretet, egyenlőség, valódi demokrácia, béke és szolidaritás – alkalmazásának hatására az olajbevételekben dúskáló országából úgyszólván koldustanya lett. Mindezt csak tetézte az árellenőrzés és az államosítás nyomán összeomló gazdaság.
Az Egyesült Államokban ugyanakkor az általános kultúra változása hozhat romlást – példa erre a szobordöntögetés: Venezuelában 2004-ben távolították el Kolumbusz szobrát.
Továbbá a vélt és valós sérelmek is a radikalizálódás felé lökik az embereket, s ezt Chávez is kihasználta a dühös tömegek mozgatására.
Maximo Alvarez szerint Joe Biden is részben a gazdagok megsarcolására alapozza elnökválasztási kampányát, s több ezermilliárd dollár új adó kivetéséről beszél. Főként azokat akarja megszorongatni és „méltányos hozzájárulás” fizetésére kötelezni, akik évi 400 ezer dollárnál többet keresnek – a másik célpont pedig a nagyvállalati szféra.
Az idősebb kínai bevándorlókat pedig egyenesen Mao Ce-tung kulturális forradalmára emlékezteti a mai amerikai utcakép.
Ott is, emitt is, régi jó marxista módszer szerint a felheccelt tömeg tör-zúz, rabol, mondván, hogy megérdemlik a zsákmányt, hiszen magasztos eszméért küzdenek.
