„Nem támogatom a lázadási törvény alkalmazását” – jelentette ki Esper, aki először nyilatkozott meg a nyilvánosság előtt a múlt héten kezdődött tüntetéssorozat kirobbanása óta. Az említett törvényre utalva leszögezte: a jogszabályhoz rendelt intézkedéseket „csakis a legvégső esetben szabad alkalmazni, és csakis a legsürgősebb és legsanyarúbb helyzetekben”.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn délután, a Fehér Ház Rózsakertjében tett rövid nyilatkozatában vetette fel, hogy a rend helyreállítása érdekében igénybe veheti azt az 1807-es, úgynevezett lázadási törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. A törvényt egyébként 1992-ben – George H.W. Bush elnöksége idején, a kaliforniai kormányzó kérésére – már alkalmazták, amikor Los Angelesben a mostanihoz hasonló eset történt. Akkor egy tüntetés során az afroamerikai Rodney Kinget négy rendőr brutálisan megverte, s hármukat később a bíróságon felmentették. A felmentő ítélet után országos tüntetéssorozat kezdődött.
Fotó: Reuters
„Mindig is úgy gondoltam, s változatlanul úgy gondolom, hogy a Nemzeti Gárda a legalkalmasabb a polgári hatóságok és a helyi rendőrség belföldi megtámogatására ilyen helyzetekben” – fogalmazott Mark Esper. Hozzáfűzte, hogy nemcsak miniszterként, hanem volt katonaként és a Nemzeti Gárda volt tagjaként is csakis a legvégső esetben tartja bevethetőnek az aktív szolgálatot teljesítő katonákat. „Most nincs ilyen helyzet” – szögezte le.
