Bíznak a kormányokban

Válságidőben a polgárok a bizalmukat a kormányok kezébe helyezik. Emmanuel Macron francia elnök két éve, Boris Johnson konzervatív pártja pedig majdnem száz éve nem volt ennyire népszerű, mint a koronavírus-járvány közepette. Giuseppe Conte olasz kormányfő gyakorlatilag a semmiből lett országa legkedveltebb politikusa.

2020. 03. 31. 11:06
The spread of the coronavirus disease (COVID-19) in London
A brit miniszterelnök integet karanténba vonulása előtt Fotó: REUTERS/Hannah Mckay
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Államonként eltérő választ adnak az európai kormányok a koronavírus jelentette fenyegetésre, és bár a nemzeti válságkezelés hatékonyságát csak hónapok, netán évek múlva tudjuk a helyén értékelni, az máris jól játszik: a tévhitekkel ellentétben rövid távon a legtöbb országvezető politikai hasznot húzott a válsághelyzetből. A járvány európai megjelenése óta a napokban kezdtek el felméréseket nyilvánosságra hozni a kutatók. Magyarországon ezt elsőként a Publicus Intézet tette meg, a kutatásból pedig kiderült: a Fidesz–KDNP a biztos szavazók köré­ben erős, 52 százalékos népszerűségnek örvend, miközben a megkérdezettek háromnegyede kifejezetten elégedett a kormánypártok koronavírusra adott válaszával.

Más, konzervatív vezetésű országokban is hasonló tendencia érvényesül. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Angela Merkel például visszatérni látszik a németek szívébe: a jelenleg is karanténban lévő kancellár népszerűsége megugrott, miután – az elmúlt tizennégy évben először – a tévéképernyőn keresztül értesítette a lakosságot a kormány válságkezelési intézkedéseiről. Egy március 23-26. között végzett felmérés szerint Merkel most 11 százalékponttal népszerűbb, mint március legelején volt.

A frissen megfertőződött Boris Johnson brit miniszterelnöknek a nehézségek közepette is van miért örülnie: a tavaly decemberben lehengerlő választási eredményt felmutató Konzervatív Párt tovább erősödött, és egy múlt héten végzett kutatás szerint jelenleg 54 százalékos támogatottságot tudhat magáénak. A szigetországban ez olyannyira kirívó eredmény, hogy a toryk 1931 óta nem dicsekedhettek ekkora népszerűséggel, közölte a felmérést végző Bloomberg. Szintén rekordot döntött Sebastian Kurz osztrák kancellár egy friss kutatás alapján: az Osztrák Néppárt politikusa a választók 77 százaléka szerint kifejezetten jól végzi a munkáját a válság közepette. A Unique Research intézet adatai szerint ez hatalmas, 33 százalékpontos ugrást jelent Kurz februári támogatottságához képest.

A brit miniszterelnök integet karanténba vonulása előtt
Fotó: REUTERS/Hannah Mckay

Eddig Emmanuel Macron sem arról volt híres, hogy különösebben jól szerepelne a közvélemény-kutatásokban. A francia elnök – aki az európai vezetők körül először használta a háború szót a járványra – a Harris Interactive kutatóintézet adatai szerint a franciák 51 százalékának támogatását élvezi. A felmérést Macron szigorításokat bejelentő televíziós beszéde után végezték el. Eszerint a francia elnök gyakorlatilag 2018 januárja óta nem volt ennyire közkedvelt, de általánosságban is igaz, hogy 2015 januárja óta sem ő, sem elődje, François Hollande nem tudott egy hónap alatt több mint tíz százalékpontos javulást produkálni.

Adódik a kérdés, hogyan szerepelnek a válság által leginkább sújtott államok vezetői. Olaszországban a ­Giuseppe Conte vezette baloldali kormány rendkívüli intézkedései járnak kiemelkedő támogatottsággal: a Redfield and Wilton Strategies kutatóintézet szerint az olaszok több mint hetvenöt százaléka ért egyet Rómával a járványügyben. Az Ipsos friss adataiból az is kiderült: a korábban politikai előélettel sem rendelkező Conte jelenleg Olaszország legnépszerűbb politikusa.

Spanyolország miniszterelnöke, a baloldali Pedro Sánchez kakukktojásnak számít, ugyanis nem tudott politikai tőkét kovácsolni a koronavírusból. Az állami spanyol társadalomkutató központ már március elején jelezte: a spanyolok 68 százaléka szerint a kormány nem tesz eleget a vírus megfékezése érdekében. Az ennél frissebb, a már idézett Redfield and Wilton Strategies-felmérés alapján a megkérdezettek 43 százaléka pedig nem ért egyet Sánchez válságkezelési módszerével, míg negyven százalék valamennyire vagy teljesen elfogadja azt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.