Bukarestet nem érdekli a trianoni szerződés

Nincs jelentősége a románok számára a trianoni békeszerződésnek, hiszen Románia 1918. december elsejéhez köti Erdély hovatartozásának kérdését – fogalmaztak kérdésünkre román értelmisé­giek, akik szerint éppen ezért felesleges hergelés csupán az a szociáldemokrata kezdeményezés, amely egyfajta ünnepnappá nyilváníttatná június 4-ét.

Vladimir Ionaș szociológus úgy véli, a románok nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget Trianonnak. – Egy ilyen törvény csak a kezdeményezők érdekeit szolgálja, mert nincs más téma, amely megfelelő mértékű érzelmet korbácsolna fel a választók körében.

Az ilyen kezdeményezések előtt történészekkel, az interetnikus kapcsolatokban jártas szakértőkkel kellene egyeztetni – fogalmazott megkeresésünkre az Etnikai Kapcsolatok Kerek­asztala elnevezésű civil szervezet elnöke. Andrei Țăranu politológus szerint a románok többségének Trianon nem túl világos mint történelmi téma. Mint mondta, a romániai közvélekedés alapján az egyesülés 1918. december 1-jén történt meg. Úgy véli, a szociáldemokrata politikusok kezdeményezése csak arra jó, hogy hergelje a magyar kisebbséget és rontsa a viszonyt Magyarországgal, hiszen egy megkésett szimbolikus visszavágásként értékelhető.

Radu Carp egyetemi tanár kérdésünkre teljesen felesleges törvénytervezetnek nevezte a Trianon-napra vonatkozó kezdeményezést. Mint mondta, Románia nem volt része a trianoni szerződésnek. – Trianon semmit sem jelent a román közvélekedésben. A PSD még a kormányzatban eltöltött idők reflexeit követi, amikor azért hoztak létre szabadnapokat, hogy mesterségesen növeljék a fogyasztást, ezzel serkentve a gazdasági növekedést – fogalmazott Carp.

– Ez a tervezet egyike azoknak az olcsó politikai lépéseknek, amelyekkel azt a Romániában valóban létező hiányérzetet próbálják csökkenteni, mely szerint eltűnt a patriotizmus és a hazaszeretet – vélekedett Bogdan Duca politológus, teo­lógus. Nyomatékosította, hogy a románoknak Trianon nem mond semmit. – Románia a történelmi tartományok lakossági akaratának és a román hadsereg első világháborús harcának tulajdonítja Erdély, a Bánság, a Körösvidék, Máramaros és Bukovina megszerzését. Ezért ünnepeljük december 1-jét és nem június 4-ét. Trianon nem volt más, mint egy tényhelyzet tudomásulvétele: az osztrák-magyar birodalom összeomlott, a birodalmi területen élő nemzetek pedig kinyilvánították akaratukat – vázolta a román megközelítést Duca.

Lemondott a prefektus

Benyújtotta tegnap a lemondását Mircea Dușa Maros megyei prefektus, aki azt mondta, távozásának okai összetettek. A Szociáldemokrata Párt nacionalista szárnyának hangadója korábban törvénytervezetben kezdeményezte, hogy fosszák meg a mandátumuktól a polgármestereket, ha megtagadják a román zászló kitűzését vagy a nemzeti színű vállszalag viselését. Ő kezdeményezte azt a 2014-es törvényt is, amely kötelezővé teszi, hogy minden városban viselje egy főút az „1918. december 1.” nevet.