Darázsfészekbe nyúlt a hágai bíróság a palesztin helyzettel

A palesztinok az igazság pillanataként ünnepelték, az izraeliek a terrorizmus győzelmének nevezték, hogy február elején a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy határozott, joghatósága van a palesztin területek felett. A harc nem csupán a bíróságon, de a diplomáciában és politikában is dúl, és hosszú csatára lehet számítani. Lapunk a párizsi palesztin első tanácsos, a budapesti izraeli nagykövet és egy nemzetközi jogász segítségével igyekezett képet kapni az ütközetről.

Palesztin tüntető néz farkasszemet egy izraeli határőrrel. Fotó: HAZEM BADER Forrás: AFP

Nemzetközi igazságosztó A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) 2002-ben hívták életre a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított személyek felelősségre vonására, amennyiben az adott ország arra nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszékhez eddig 123 ország csatlakozott, köztük Magyarország. 2015-ben a korábbi alkotmánybírót, Kovács Pétert is beválasztották a testületbe, megbízatása 2024-ig szól. Néhány állam, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Izrael viszont nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC elé eddig nagyjából harminc ügy jutott el – eseteként több gyanúsítottal –, túlnyomó többségben Afrikából.

Hirtelen politikai és diplomáciai csatározások középpontjába került a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), miután február elején kimondta, joghatósága kiterjed a palesztin területekre, így Ciszjordániára, Kelet-Jeruzsálemre, valamint a Gázai övezetre. A korábban főként afrikai ügyeiről ismert testület mintha darázsfészekbe nyúlt volna, azonnal felbolydult a nemzetközi közösség. Míg a palesztinok történelmi döntésként, óriási győzelemként értékelték a határozatot, addig Izrael antiszemitizmust, kettős mércét kiáltott. Érdekei és értékei szerint a világ nemzetei különféle módon értékelték a határozatot: míg Törökország például üdvözölte, addig az Egyesült Államok – amelyet Afganisztán miatt eljárás fenyeget –, Németország, Ausztrália, Ausztria, Brazília, Csehország, Uganda és Magyarország elítélte a döntést. – Mi mindig is támogattuk Izrael önvédelemhez fűződő jogát, és hisszük, hogy csak a kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalások vezethetnek el a békéhez a térségben. A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése sajnos nem visz ehhez közelebb – foglalt állást a kérdésben nyíltan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Most akkor Hágába citálják a háborús bűncselekményekkel vádolt izraelieket? Korántsem. Az ICC egyelőre csupán arról határozott, hogy a palesztin területek fölött joghatósága van – merthogy eddig ez sem volt egyértelmű. Sőt a testület még most sem volt teljesen egy állásponton, a három bíróból éppen a magyar, Kovács Péter 160 oldalas indoklásban sorakoztatott ellenérveket. Korábban az ICC főügyésze, Fatou Bensouda úgy fogalmazott: „Indokolható alapja van annak a feltételezésnek, hogy háborús bűncselekményeket követtek el vagy hajtanak végre Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet is.” De a továbbiak már nem is igazán rajta múlnak, miután a gambiai hölgy júniusban kitölti kilencéves mandátumát, helyét egy brit jogász, Karim Ahmad Khan veszi át.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság
Fotó: MTI/AP/Peter Dejong
Van remény

A palesztinok mindenesetre már ezt a lépést is győzelemként ünneplik. – Az ICC döntése minden szempontból történelmi. Legfőképpen mert ez az igazság, a jog és szabadság győzelme. Annak bizonyítéka, hogy a nemzetközi jog mindenkire vonatkozik, nincsenek kivételek.

Különösen igaz ez Izraelre, amely úgy viselkedik, mintha a törvények felett állna, ami bátorítólag hat a palesztinok elleni háborús bűncselekmények elkövetésére. Most visszakaptuk a reményt, hogy igazságot lehet szolgáltatni

– értékelte a határozat jelentőségét lapunknak Nasszer Dzsadallah, a párizsi palesztin nagykövetség első tanácsosa. A téma szakértőjeként dolgozó diplomata csalódottságát fejezte ki, amiért néhány állam, köztük Magyarország, helytelenítette a bíróság lépését. Azt ígérte, diplomáciailag mindent megtesznek majd, hogy meggyőzzék ezeket az országokat álláspontjuk megváltoztatásáért, különösen egy olyan baráti ország esetében, mint Magyarország. És hogy mit remélnek a döntéstől? – Lehetővé vált az ICC számára, hogy felelősségre vonja a háborús bűnökben érintett személyeket, legyen szó akár politikusokról, katonákról vagy biztonságiakról. Mostantól a bűnösök nem csúszhatnak ki az igazságszolgáltatás markából. Igazságot és szabadságot szeretnénk a népünknek, amely végső soron függetlenségünk kiharcolásában, önálló államunk építésében is nélkülözhetetlen. Minden nemzetközi erőfeszítés, amely segít igazságot szolgáltatni, a békét szolgálja, hiszen igazság nélkül béke sincs! – figyelmeztetett.

Miért mi?

Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet
Forrás: Izrael magyarországi nagykövetsége

Az izraeliek máshogy látják a történteket. – A Nemzetközi Büntetőbíróságot olyan esetekre hívták életre, amelyekben önálló államok nem tudnak vagy nem akarnak eljárni. Ez Izrael esetében nem áll fenn, az országban erős és független igazságszolgáltatás működik, amely kivizsgálja azokat az ügyeket, amikor felmerül a bűncselekmény gyanúja. Ráadásul Izrael nem is tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A palesztinok ugyan csatlakoztak, de nem rendelkeznek önálló állammal, és így az ICC nem rendelkezik joghatósággal – sorolta a legfontosabb ellenérveit Yacov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete. A diplomata lapunk kérdésére egyértelművé tette, kétsége sem fér hozzá, hogy a testület döntése politikailag vezérelt.

– A világban számos helyen lángol az erőszak, gondoljunk csak például Szíriára vagy Iránra. Hol vannak ilyenkor az „emberi jogok bajnokai”? Ezekkel az ügyekkel miért nem törődik senki?

– vetette fel. Felidézte azt is, hogy éveken át mindenki árgus szemekkel figyelte az emberi jogok alakulásáról kiadott éves jelentéseket. – Ezekben az olyan országokkal, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy éppen Izrael, hosszasan foglalkoztak. Közben Iránnal, Észak-Koreával vagy Kubával alig néhány oldalban. Miért? Mert a hozzánk hasonló demokráciákban elérhető az információ, míg náluk elhallgatják. Ettől még mi bűnösebbek leszünk? – hozott egy másik példát. Hogy mi lehet a célja a palesztinoknak a folyamattal? A nagykövet először is leszögezte, hogy a palesztinkérdés folyamatosan a nemzetközi politika napirendjén van, legfeljebb a fontossága változik. Úgy vélte, a palesztinok ezzel a „nemzetközi diplomáciai terrorral” egyetlen célt üldöznek: hogy ártsanak Izrael megítélésének.

– Bármi legyen is a vége, ezzel egyetlen centiméterrel sem kerülnek közelebb az önálló államhoz

– figyelmeztetett.

Hosszú az út

– Az, hogy valahol háborús bűncselekményt követnek el, nem eredményezi automatikusan, hogy a helyzet a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozna – magyarázta lapunknak már Ádány Tamás, hogy a világ megannyi kegyetlen konfliktusa miért nem kerül a testület elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense alapvetően három utat vázolt fel, ahogy egy ilyen helyzet, majd abból később egy konkrét személy elleni ügy a bíróság elé kerülhet: egyrészt egy részes állam utalhatja oda, másrészt az ENSZ Biztonsági Tanácsa, végül a főügyész saját hatáskörben is indíthat eljárást. Elmondása szerint ezek közül az első mód a leggyakoribb, és most Palesztina esetében is erről volt szó. A kérdést most az bonyolította, hogy vajon Palesztinának – amely 2015-ben csatlakozott az ICC-hez – vitatott államiságú szereplőként erre van-e lehetősége.

A nemzetközi jogász rámutatott, attól még időben és jogilag is nagyon távol állunk, hogy a palesztin helyzetet illetően konkrét ügyekig jussanak el.

Ezt előtte hosszú, csak részben a nyilvánosság előtt zajló vizsgálatok előzik meg, amelyben először azt kell bizonyítani, hogy valószínűsíthetően háborús bűntett történt – aminek előfeltétele, hogy az adott időben és térben fegyveres konfliktus zajlott –, és azonosítani kell a felelősöket. És még ez sem elég: ha az érintett állam igazságügyi rendszere érdemben kivizsgálja a gyanús eseteket, akkor az ICC felfüggeszti a saját eljárását, függetlenül a vizsgálat eredményétől.

Palesztin tüntető néz farkasszemet egy izraeli határőrrel.
Fotó: AFP/Hazem Bader

Ha a nyilvános vizsgálatig eljut az ügy, akkor egyébként a testületnek megvannak a módszerei az igazság kiderítésére. A szakember a leghatékonyabb példaként a tanúvallomásokat említette, továbbá a törvényszéki bizonyítékok is segíthetnek, akár még évek távlatából is. – Hallottam olyan esetről a Balkánon, amikor egy házban gépkarabélyokkal gyilkoltak meg egy csoportot. A vádnak itt azt is bizonyítania kellett, hogy az elkövetők szándékosan, minél több civil áldozat elpusztítására törekedtek. A helyszíni romok, bizonyítékok megerősítették azokat a vallomásokat, amelyek szerint az áldozatokat azzal hitegették: ha az ablakon át elérik a száz méterre húzódó erdőt, szabadok lesznek. A valódi cél az volt, hogy egy helyre, az ablak közelébe tereljék őket – idézett fel egy megrázó esetet.

És hogy milyen következményei lehetnek a palesztin helyzet vizsgálatának? Ádány Tamás igyekezett eloszlatni azt a félreértést, hogy Izraelt „megbüntethetik”.

– A Nemzetközi Büntetőbíróság államokat, szervezeteket nem vonhat felelősségre, kizárólag természetes személyeket

– magyarázta. Hozzátette, ez viszont minden olyan személyre – így tehát a palesztinokra, köztük a Hamász tagjaira is – vonatkozik, aki az adott területen és időben követte el az ICC alapokmányában felsorolt bűncselekményt.

Életkép a ciszjordániai Hebronban
Fotó: Reuters

A szakértő szerint arra már nehezebb válaszolni, hogy a természetes személy jelen esetben jelenthet-e valamilyen politikust, például a védelmi minisztert, a miniszterelnököt vagy egy milícia parancsnokát. Rámutatott, hogy a testület szerint a lehetséges elkövetők spektruma nagyon széles, vizsgálhatják a közvetlen tettest – aki például a rakétaindító gombot megnyomta –, de azt is, aki a parancsot kiadta vagy akár a fegyver alkatrészét eladta. A felelősségre vonás ugyanakkor mindegyik esetben csak egy nagyon szigorú feltételrendszer szerint lehetséges.