A magyarok által lakott településeket diszkriminatív módon érinti a szlovák finanszírozási rendszer – derült ki a hét végén megtartott Önkormányzati Szabadegyetemen, amelyen a szlovákiai magyarlakta települések vezetői találkoznak évente Nagymegyeren.
A Pro Civis polgári társulás kutatásaiból kiderült, hogy az újraelosztási képlet alapján a szlovák önkormányzati finanszírozás legnagyobb vesztesei a déli, magyarok által lakott települések. Fény derült arra is, hogy a hasonló nagyságrendű északi, színtiszta szlovák települések akár 50-100 ezer eurós többlettel is rendelkeznek lakosaik után.
– Most arra fókuszáltunk, hogy az adóhányad esetében tapasztalható anomáliát bemutassuk – tehát amit az állami költségvetésből kapnak vissza a települések. Kimutatható minden település esetében lakosra pontosan, hogy mennyi a különbség.
A lényeg az, hogy még mindig nem vagyunk egyenrangú és egyenjogú polgárai ennek az országnak – nyilatkozta lapunknak Őry Péter, a rendezvény fő szervezője. Mint mondta, a magasabban fekvő és nagyobb települések több pénzt kapnak; csupán 12 olyan magyarlakta település van, ahol nincs hátrány ebben a kategóriában, az összes többi, mintegy ötszáz település hátrányosan van megkülönböztetve a támogatáspolitikában.
Mindemellett Szlovákiában nemrég hagyták jóvá azt a törvényt, mely révén az adómentes alap összege megnövekedett, amely újabb pénzelvonásokat jelent az önkormányzatok költségvetésében.
