Érdekellentétek hálójában akadhat el a béke

Berlinben gyűlnek össze vasárnap a világ vezető hatalmai, hogy kísérletet tegyenek a líbiai konfliktusban szemben álló felek álláspontjainak közelítésére. Egy kompromisszumos egyezség kialkudása ugyanakkor korántsem lesz egyszerű, hiszen a kőolajban gazdag észak-afrikai ország számos geopolitikai konfliktus gócpontja. Közös álláspontról még az Európai Unió tagállamain belül sem lehet beszélni, miközben Moszkva és Ankara is megjeleníti majd érdekeit a tárgyalóasztalnál.

Részt vesz Halífa Haftar tábornok a vasárnap Berlinben megrendezendő nemzetközi Líbia-konferencián, az észak-afrikai ország déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó hadúr azonban a német főváros előtt váratlanul útba ejtette Athént is. Ennek előzménye, hogy a görög kormány csalódottságát fejezte ki, amiért Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök annak ellenére sem kapott berlini meghívót, hogy többször is jelezte részvételi szándékát a német kormánynak. A diplomáciai fiaskó az Európai Unión belüli törésvonalakat jelzi. Angela Merkel német kancellár nem ok nélkül akarja távol tartani Micotákiszt a Berlin számára presztízsértékű csúcstól, Athén ugyanis nagyon rossz néven vette, hogy a nemzetközi közösség támogatását élvező tripoli kormány – hivatalosana a Nemzeti Egyetértés Kormánya (GNA) – a katonai segítségért cserébe számos együttműködési megállapodást írt alá azzal a Törökországgal, amely a Líbiának nyújtott támogatásával akarja kiterjeszteni befolyását a Földközi-tengeri keleti medencéjére. Lapunk is beszámolt korábban arról, hogy a tavaly novemberben aláírt török-líbiai paktum értelmében Ankara kutatásokat végezhet a keleti medencében található olaj- és gázlelőhelyek után az egyezmény által meghatározott kizárólagos gazdasági övezetekben. Ezzel maximálisra növelte a Földközi-tenger keleti részét érintő joghatóságát még azelőtt, hogy Görögország egyoldalúan kinyilváníthatta volna tengeri igényeét, és megvalósíthatta volna azt a tervét, amely beszorítaná Törökországot saját partvonala, valamint a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság közé.

Athén a paktummal szembeni tiltakozása kifejezéseként kiutasította a tripoli kormánynak a görög fővárosba akkreditált nagykövetét, és azóta látványosan igyekezett fokozni kapcsolatait az egységkormánnyal. gyakorlatilag tavaly áprilisa óta állóháborúban lévő Haftarral. Görögországnak ráadásul egy másik fronton, a migráció tekintetében is meggyűlik a baja Ankarával. Recep Tayyip Erdoğan török elnök az elmúlt hónapokban többször is megfenyegette Európát, hogy megnyitja országa kapuit a bevándorlók előtt, ez pedig elsősorban az egyébként is rendkívül zsúfolt és leterhelt görög szigeteknek okozna bosszúságot. Haftar mostanra időzített athéni látogatása egyértelmű jele annak, hogy Líbia erős embere is felismerte Athénnal közös érdekeit. Bár Micotákisz nem lesz ott a berlini csúcson, a tábornoknak aligha jön rosszul, hogy a túlnyomórészt a GNA miniszterelnökét, Fájez esz-Szarrádzst támogató uniós tagállamok között – Párizs mellett – egy új szövetségest is tudhat maga mögött. Franciaország szintén Haftarral áll egy platformon, miközben az észak-afrikai országban saját különcsatáját is vív Olaszországgal. A legnagyobb francia olajtársaságnak, a Totalnak jelentős érdekeltségei vannak a polgárháborús ország Haftar által ellenőrzött részén, míg az Eni olasz állami olajvállalat a GNA területein találná meg számításait.

Micotákisz egyébként nemrég jelezte, Athén meg fog vétózni minden uniós szintű békemegállapodást, amennyiben az nem tartalmaz egy memorandumot arra vonatkozóan, hogy elfogadhatatlan és illegális Ankara tevékenysége a keleti mededncében. Ez magyarázat arra, Merkel miért nem küldött meghívót a görög kormányfőnek, a kancellárnak ugyanis nyíltan vállalt célja, hogy a közel-keleti konfliktusokból mindeddig kimaradt EU-t visszahelyezze a geopolitikai térképre azáltal, hogy aktív szerepet vállal a líbiai konfliktus rendezésében. A vasárnapi konferenciára kiküldött meghívókon éppen ezért a polgárháborús ország rendezésében érdekelt nagyhatalmak és regionális szereplők egytől egyig szerepelnek. Az Egyesült Államokat Mike Pompeo amerikai külügyminiszter képviseli, de ott lesz Emmanuel Macron francia államfő, Boris Johnson brit miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Erdoğan is. A berlini fórum gyakorlatilag a világ vezetőinek első nagyobb kísérlete lesz a konfliktus rendezésére, ezért Merkel kiterjesztette a meghívott országok listáját Kínára, az Egyesült Arab Emírségekre és számos további arab, illetve afrikai országra. A német diplomácia mindenesetre bizakodó: Heiko Maas a minap személyesen látogatott a Haftar bázisaként számon tartott Bengázi városába. A német külügyminiszter a találkozó után elmondta: noha a hadúr a hét eleji, moszkvai béketárgyaláson nem írta alá a tűzszüneti megállapodást, hajlandóságát fejezte ki a fegyvernyugvást illetően.

Besorozzák a migránsokat

Katonai összecsapásokba is bevonják Líbiában az illegális bevándorlókat a polgárháborús felek, értesült az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Vincent Cochetel, a szervezet különmegbízottja pénteken elmondta, választás elé állítják a migránsokat: vagy beláthatatlan ideig a táborban maradnak, vagy kimennek a frontra. Ha ebbe beleegyeznek, ellátják őket egyenruhával és katonai felszereléssel, majd gerillaháborúba vezénylik őket. Az UNHCR úgy tudja, elsősorban szudániakat próbálnak harcra fogni mindkét oldalon, gyaníthatóan azért, mert beszélnek arabul. Pénteki hír szerint egyébként 39 migránst vett fedélzetére az Ocean Viking civil hajó Líbia partjainál. Ezzel a hajóval több száz migráns érkezett már olasz kikötőkbe. Szintén pénteken az olasz Semmítőszék megerősítette a hatósági tilalom ellenére olasz földön kikötött Sea-Watch 3 civil hajó kapitányával, Carola Racketével szembeni eljárás megszüntetését.