Egy olyan jogi eljárásban született ítéletről beszélünk, amelyről eddig tudomást sem vettek a jogállamiság bajnokai
– így reagált Varga Judit a Magyar Nemzetnek arra, hogy csütörtökön az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország keresetét, amit a kormány a Sargentini-jelentés megszavazásának jogszerűtlen módja miatt nyújtott be Luxembourgban. (Ismert, az Európai Parlament 2018 őszén adott zöld jelzést a Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarországgal szemben túlzó és kritikus jelentésnek. A szavazáskor a tartózkodó szavazatokat nem számolták leadott voksnak, így sikerült elérni a jelentés megszavazásához, illetve a hetes cikkely aktiválsásához szükséges kétharmados támogatottságot. A magyar kormány ezután, az eljárásrendi szabálytalanságra hivatkozva fordult az uniós bírósághoz – a szerk.)
Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Parlament majdnem három évvel ezelőtti állásfoglalása, illetve az az alapján indított, hetes cikkely szerinti – úgynevezett jogállamsági – eljárás számos szempontból ellentmondásos. „Ezidáig úgy zajlott a hetes cikkely szerinti eljárás, hogy az uniós intézmények és az európai baloldal sem vett tudomást az Európai Unió Bíróságán zajló perről.
A jogállamiság bajnokainak egyikét sem érdekelte, hogy van egy EU-ország, amelynek releváns jogi problémája van az eljárással kapcsolatban. Én magam minden hetes cikkelyes meghallgatáson elmondtam, hogy itt sem kellene ülnöm, amíg nincs bírósági ítélet.
Minden valamire való jogállamban alapvetés, hogy nincs végrehajtás jogerős döntés hiányában” – mutatott rá az ellentmondásra a tárcavezető. „Márpedig itt volt egy alapvető ténykérdés. Beszélhetünk-e egyáltalán létező Sargentini-jelentésről? Elindult-e egyáltalán a hetes cikkely szerinti eljárás?” – fogalmazott.
Ténybeli képtelenségek
Varga Judit a konkrét bírósági ítélettel kapcsolatban is ténybeli hibákat hangoztat. „Amennyiben egy európai parlamenti képviselő leadja a szavazatát, arra három lehetősége van. Támogató szavazat, nem szavazat vagy tartózkodás.
Józan paraszti ésszel gondolkozva: miért van egy harmadik opció a szavazógépen, ha az nem minősül voksnak, ahogy azt a Bíróság megállapítja?”
– mondja a miniszter, aki arra is emlékeztet: a 2018-as európai parlamenti szavazás alkalmával voltak olyan EP-képviselők is, akik szimpatizáltak a magyar kormánnyal, de belpolitikai okokból a „nem” helyett a „tartózkodás” gombra nyomtak. „A képviselők szabad mandátumhoz való joga sérült, hiszen ezekben az esetekben adott politikus lényegében a saját akaratán kívül járult hozzá Sargentiniék sikeréhez” – fogalmaz az igazságügyi miniszter, aki szerint nem véletlen, hogy a voksot megelőző napokban maga a zöldpárti Sargentini sürgette a képviselőket, hogy szavazás helyett inkább igyanak meg egy kávét valahol. „Bizony tudta és félt tőle, hogy a tartózkodó voksok lerontják a jelentés megszavazásának esélyeit” – tette hozzá Varga Judit.
Szavazógép az Európai Parlamentben: háromféle opció Fotó: Magyar Nemzet
A jogállamisági vitában közben újabb jogi eljárás van kibontakozóban: ezúttal az Európai Parlament fontolgat eljárást az Európai Bizottsággal szemben, mert a képviselők szerint a Bizottság jogsértést követ el, amikor nem alkalmazza a január elsejével életbe lépett kondicionalitás-rendeletet. A jogállamisági feltételrendszert rögzítő jogszabályt ugyanakkor Magyarország és Lengyelország megtámadták az EU Bíróságán – az állam-és kormányfők tavaly decemberi megállapodása rögzítette ezt a lehetőséget.
Tipikus brüsszeli harc
Az igazságügyi miniszter lapunk kérésére az üggyel kapcsolatban azt hangsúlyozta: az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács az unió csúcsszerve, a testületé a végső szó, ráadásul az Európai Bizottság elnöke is elkötelezte magát a tavaly decemberi megállapodás mellett.
„Tipikus brüsszeli hatalmi viszályt láthatunk. A kérdés, hogy ki a főnök: a tagállamok vagy az Európai Parlament?
Egyértelmű a válasz: a decemberi politikai megállapodásban nem is volt szerepe az Európai Parlamentnek, hiszen a szerződések nem adnak neki efféle legitimitást. Mégis a balliberális képviselők fenyegetik most a Bizottságot, az alku egyik tényleges szereplőjét” – húzza alá a miniszter. Emlékezet arra is: az EP gyorsított eljárást kért az EU Bíróságától az ügyben, az erről szóló indítvány elbírálása napokon belül megtörténhet. Mindenesetre itt is van ellentmondás:
míg a Sargentini-per ítéletére közel három évet kellett várni, az uniós forrásokhoz rendelt feltételrendszer ügyében alig fél éves bírósági eljárást sürgetnek az EP-képviselők.
„Állítsuk szembe a két kérdést egymással! Az Európai Unió történetének egyik legösszetettebb jogi természetű ügyében gyorsított döntést akarnak, de egy egyszerű eljárásjogi kérdésben három évet vártunk a döntésre? Hol van itt a jogbiztonság?” – kérdi a tárcavezető, finoman szólva is problémásnak nevezve, hogy épp az európai uniós intézmények működése nélkülözi azokat a jogállami elveket, mint a tisztességes eljárás és a jogbiztonság. „Mindenesetre bízom benne, hogy a Bíróság objektív döntést hoz a gyorsításról szóló indítvány elbírálásánál” – teszi hozzá. „Az eset jól példázza, hogy ne legyenek illúzióink: ha az EP a jövőben több hatalmat kapna – ahogy az európai baloldal és a magyar ellenzéki EP-képviselők követelik – akkor ilyen módon élne vissza azzal.
Ez egy nyers politikai játszma a részükről és semmi köze a jogszerűséghez”
Az igazságügyi miniszter szerint problémás, ha épp az EU-intézmények működése nélkülözi a jogállami elveket Fotó: EU-csúcs Portóban, IM/MK
Jourovának nincs mit mondani
A Magyar Nemzet azon felvetésére, hogy Věra Jourová szerint nem is kell megvárni a bírósági ítéletet, Brüsszel hónapokon belül jöhet a jogállamisági eljárásokkal, Varga Judit elmondta: a biztos asszony elfogult és politikailag motivált véleményét nem tekinti irányadónak.
„Többre tartom az Európai Bizottság elnökét és az egész testületet annál, minthogy Věra Jourová kijelentéseit az egész biztosi kollégium véleményének tudjam be. Nem adok túl sokat a szavaira, ugyanis látványosan fixált Magyarországgal kapcsolatban”
A miniszter egyúttal megerősítette, hogy Jourovát szélsőséges kijelentései miatt a magyar kormány továbbra sem tekinti tárgyalófélnek, a diplomáciai kapcsolatot nem kívánják újra felvenni az uniós biztossal. „Aki egy ilyen, elméletileg független pozícióból betegnek nevez a magyar demokráciát és lenézi a magyar embereket, annak nincs mit mondanunk”- szögezte le az igazságügyi miniszter.
