Hidegháború indult a járvány nyomában

Következményekről beszélt hétvégi sajtótájékoztatóján Donald Trump. Az amerikai elnök Kínát büntetné meg abban az esetben, ha kiderül, hogy a koronavírust laboratóriumi körülmények között hozták létre. Ezzel újabb szintre lépett a két nagyhatalom közötti járványügyi hidegháború, amelyet Washington páratlan kommunikációs gőzhengerrel nyerne meg.

Buzna Viktor
2020. 04. 19. 17:23
U.S. President Trump attends daily coronavirus task force briefing in Washington
Washington páratlan kommunikációs gőzhengerrel nyerné meg a járványügyi hidegháborút. Fotó: Alexander Drago Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még prezentációval is készült legutóbbi sajtótájékoztatójára Donald Trump amerikai elnök, ezzel is fokozva a nyomást ellenfelén, Kínán. A két nagyhatalom közötti járványügyi hidegháború a koronavírus nemzetközi terjedésével fokozódik, szombaton Trump már a következményekről beszélt. Mint fogalmazott, abban az esetben, ha kiderül, hogy Kína szándékosan tartott vissza információkat a betegség terjedésével kapcsolatban, a hibát valamilyen következménynek kell kísérnie.

Washington szinte minden nap, gőzerővel próbálja tematizálni a járványt övező politikai párbeszédet. Múlt hét kedden Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok megvonja támogatását az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétől, részben azért, mert álláspontjuk szerint a WHO politikájával hozzájárult ahhoz, hogy Kína ne tájékoztassa kellő részletességgel a nemzetközi közvéleményt.

A lépés várható volt, mivel korábban republikánus szenátorok már követelték Tedros Adhanom Ghebreyesus WHO-főtitkár lemondását, miután Peking bábjának állították be. Trump bejelentését követően a washingtoni héják ismét akcióba léptek: csütörtökön tizenhét republikánus szenátor a főtitkár lemondásához kötötte a szervezet finanszírozásának folytatását, pénteken pedig egy törvényjavaslatot nyújtottak be, amely lehetővé tenné amerikai állampolgároknak, hogy a koronavírus okozta gazdasági károk miatt pert indíthassanak Kína ellen.

Az információs offenzívában fontos szerepet kapott Mike Pompeo külügyminiszter is, aki csak a múlt héten háromszor ostorozta nyilvánosan Kínát. Egy pénteki interjúban arról a washingtoni elméletről beszélt, amely szerint a koronavírus valójában nem Vuhan piacterén ütötte fel először a fejét, hanem a közép-kínai városban található virológiai laboratóriumból szivárgott ki. Erről korábban az amerikai, majd a brit hírszerzés adott ki értesüléseket a sajtónak, az egykoron összeesküvés-elméletként hivatkozott verzió így lassan az angolszász országok hivatalos álláspontjává vált.

Az Egyesült Államok most vizsgálja a járvány eredetét, egyben nyomást gyakorol Kínára, hogy legyen együttműködő az átvilágítás során. Peking azonban hangsúlyozza, a vírus genetikai összetételét célzó vizsgálatok szerint nincs nyoma a laboratóriumi múltnak. Bár valójában nincs konszenzus a tudományos közösségben a vírus eredetére vonatkozóan, a WHO is a kínai álláspont mellett érvel. Washington azonban mind Peking, mind a nemzetközi szervezet hiteltelenítésén dolgozik, Trump hétvégi sajtótájékoztatóján már a hivatalos kínai statisztikákat is elővette. – Őszintén, ki hiszi el ezeket a számokat? – mondta, miközben egyik tábláján arra hívta fel a figyelmet: míg a százezer megbetegedésre jutó halálozások aránya 11,2 százalék, Belgiumban pedig 45 százalék, Kínában ez az arány csak 0,33 százalék volt.

Washington páratlan kommunikációs gőzhengerrel nyerné meg a járványügyi hidegháborút.
Fotó: Reuters

Trump ellenfelei szerint az elnök a járványkezelésben elkövetett hibáiról szeretné elterelni a figyelmet, vagyis a Kína-ellenes kommunikációs hadjárat valójában elnökválasztási kampánycéljait szolgálja. Igazolja ugyanakkor az elnök szkepszisét a Nature folyóirat napokban megjelent cikke. Ebben arról írnak, hogy Kína engedélyezéshez kötötte a tudományos kutatások nemzetközi publikálását, és különösen óvatosak a vírus eredetét vizsgáló anyagokkal.

Bírálat érkezett Ausztráliából is

Független és átlátható vizsgálatot sürgetett az ausztrál külügyminiszter tegnap Kínának a koronavírus-járványra adott lépéseivel kapcsolatban. Marise Payne az ABC ausztrál televíziós társaságnak adott interjújában kiemelte: Canberra elsősorban arról szeretne hiteles információkat, hogyan kezelte Peking a vírust a közép-kínai Vuhanban, ahol a kór először jelent meg decemberben. – Ismernünk kell a vírus eredetével kapcsolatos részleteket, és ezeket csak egy független, átlátható vizsgálat tudja kideríteni – szögezte le Payne, aki hozzátette azt is, nem gondolja, hogy egy ilyen vizsgálatot az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) kellene vezetnie. – Az olyan lenne, mintha [a szervezet] egy személyben lenne vadász és vadőr – tette hozzá. A politikus hangsúlyozta, hosszú távon bízik Pekingben, ám fontosnak tartja, hogy ebben az ügyben a két ország együtt tudjon működni. Hozzátette, hogy kormánya osztja Donald Trump amerikai elnök kétségeit a WHO járványra adott válaszával kapcsolatban. Greg Hunt ausztrál egészségügyi miniszter eközben emlékeztetett arra, hogy Ausztráliának azért sikerült végül ellenőrzése alá vonni a járványt, mert – a WHO ajánlása ellenére – február 1-jén lezárta a határait a Kínából érkezők előtt. (MTI)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.