Kifejtette, hogy a vallásközi munkacsoport minden évben elkötelezetten tájékoztatja az európai parlamenti képviselőket a keresztények elleni erőszak jelenlegi tendenciáiról. Ez szerinte döntő jelentőségű a vallásszabadsággal kapcsolatos politikai döntéshozatalban.
Hölvényi hangsúlyozta: Nagyon fontos hogy különbséget tegyünk a diszkrimináció és a gyűlölet között. Míg Európában sokakat diszkriminálnak vallási-etnikai hovatartozásuk miatt, addig Európán kívül a keresztényeket üldözik és gyűlölködnek ellenük.
A magyar képviselő hozzátette, hogy Európában még mindig nem értik és értékelik kellő áttekintéssel a keresztényüldözés méreteit és súlyosságát. Fel kell hívni az európai közvélemény figyelmét arra, hogy ezeknek az embereknek az üldöztetésében erősen érvényesül a vallási jelleg – emelte ki.
A megbeszélésen Marcela Szymanski, a Segítség a Rászoruló Egyházaknak (Aid to the Church in Need) nevű, pápai jogú nemzetközi szervezet képviselője bemutatta az egyesület Üldözöttek és elfelejtettek című jelentését, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet veresége ellenére a keresztények lassan eltűnnek a közel-keleti régióból.
Az iraki kereszténység a teljes kihalás szélén áll, és számos afrikai országban is iszlamista csoportok fenyegetik a helyi keresztény egyházak létezését – szögezte le.
Mint mondta, a keresztények üldözése egyre hevesebb lett Délkelet-Ázsiában, és Európában is egyre többször fordul elő, hogy a közösség tagjait atrocitások érik. Erre Szymanowski példaként Franciaországot említette, ahol az elmúlt hetekben naponta több mint öt keresztényellenes támadásról számoltak be az illetékes hatóságok.
Tomáš Zdechovský cseh képviselő kifejezte aggályát azzal kapcsolatban, hogy a keresztény szó helyenként szerepel ugyan EP-határozatokban, de címben sosem engedik feltüntetni a baloldali frakciók.
A megbeszélésen szó esett arról is, hogy a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló európai bizottsági iránymutatások 2013. évi elfogadásával az unió elkötelezte magát ezeknek az alapvető szabadságjogoknak az elősegítése mellett. Az Európai Unió 2016-ban bejelentette, hogy unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottat nevez ki a vallások közötti párbeszéd megerősítésének céljából, ez a megbízatás azonban tavaly év végén, az Európai Bizottság új testületének megalakulásával lejárt.
