Kínai tőke adna újabb lendületet Szerbiának

Kínai tőkéből épülhet tovább Szerbia közúti, vasúti infrastruktúrája, tegnap erről tárgyalt egy pekingi delegáció a szerb kormánnyal. A 14 milliárd eurós beruházás a tavaszi parlamenti választások fő témája, az ellenzék és a nyugati kritikusok Peking adósságcsapdáját látják a háttérben.

Buzna Viktor
2020. 01. 21. 14:12
A tunnel contruction site run by local sub-contractors is seen on the Bar-Boljare highway in Smokovac
Pekingi pénzből épül a montenegrói autópálya is Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jó diplomáciai érzékkel a kis országok profitálhatnak a nagyhatalmak közötti rivalizálásból, sajátos geostratégiai helyzetét Szerbia is leplezetlenül próbálja kihasználni. Ezt hangsúlyozzák az elmúlt hetek-hónapok Belgrádból érkező hírei, igaz, a többkulacsos külpolitika hangoztatását a tavasszal esedékes parlamenti választások is indokolják. Alekszandar Vucsics szerb elnök a napokban adott interjút, amiben szó esett az elsősorban gazdasági érdekek mentén vezérelt szerb diplomáciáról is. – Német vállalatok 62 ezer embernek adnak itt munkát – mondta az Európai Unió­hoz való csatlakozás fontosságát célzó kérdésre Vucsics, majd hozzátette: Oroszországra is éppúgy szüksége van a szerb gazdaságnak, mint az EU-ra. – Azt is szeretném leszögezni, hogy bár Nyugaton sokan támadják Szerbiát a kiváló kínai kapcsolatai miatt, ez a jövőben sem fog megváltozni – mondta.

A kormányzó Szerb Haladó Párt egyik fő kampányüzenete a következő öt évben a 14 milliárd euróból megvalósuló infrastrukturális és jóléti program. Ennek finanszírozása azonban továbbra sem tisztázott: decemberi hírek említették a Világbankot, az IMF-et és az Európai Uniót is, közben a szerb infrastrukturális miniszter tegnap ismét a kínai Exim Bankkal tárgyalt.

Peking jó eséllyel részt vesz majd az eurómilliárdos szerb gazdasági programban. A kínai Exim Bank bőségesen rendelkezik referenciákkal az országban, több nagy infrastrukturális projektben megjelent már finanszírozóként. – Kínával lehet tárgyalni, ha valakinek pénzre van szüksége – mondta el a szerb tapasztalatot megkeresésünkre Stefan Vladiszavljev, a belgrádi BFPE kutatóközpont Kína-szakértője. Szerbia sikeresen építi kínai kapcsolatait, Vladiszavljev szerint ennek oka mindenekelőtt az, hogy Belgrád nem félt bevonni az ázsiai országot jelentős fejlesztésekbe. A 17+1 együttműködésben részt vevő közép- és kelet-európai országok ugyanis egyre több problémával szembesülnek a Kínával folytatott párbeszédben: Miloš Zeman cseh elnök például a napokban közölte, hogy a sok, üres kínai ígéret miatt el sem megy a következő, Pekingben szervezett csúcstalálkozóra.

Pekingi pénzből épül a montenegrói autópálya is
Fotó: Reuters

Stefan Vladiszavljev szerint általános probléma, hogy a térségben nem tudják kihasználni a kínai kapcsolatban rejlő lehetőségeket: Pekingtől kezdeményezőkészséget várnak el, miközben nem állnak elő saját ötletekkel. – Fontos, hogy proaktívak legyünk, a kínaiak csak akkor tudnak mit kezdeni velünk – mondta a Kína-szakértő. Szerinte Belgrád ezt felismerte, erre utal, hogy a kínai tőke több formában jelenik meg az országban. – Fontos leszögezni, hogy Peking mindenekelőtt hitelt adott Szerbiának: autópályák, a Belgrád–Budapest vasútvonal egyes szakaszai, de a két ország barátságát szimbolizálni hivatott belgrádi Mihajlo Pupin híd is ilyen finanszírozással készült – folytatta Vladiszavljev. Ezekkel a hitelekkel párhuzamosan jelentek meg a beruházások, amelyek száma is szintén gyorsan bővült: egyes hírek szerint jelenleg hatezer kínai tulajdonban álló vállalat van az országban.

A világ második legnagyobb gazdaságának számító Kína egyik legfontosabb diplomáciai célja a hitelkihelyezés, ami egyes esetekben szélsőséges gazdasági függőséghez vezet. Nyugaton ezért adósságcsapdák állításával vádolják Pekinget, egyre népszerűbb az az elmélet, miszerint Kína politikai eredményekért remélve köti magához a szegényebb országokat. – Egyelőre nincs ilyen tapasztalatunk – mondta ezzel kapcsolatban a BFPE szakértője. Stefan Vladiszavljev ugyanakkor hozzátette, hogy lehet veszélye az eladósodásnak. – Montenegróban ez ­például problémát jelentett – tette hozzá a szakember, a szerbiai Boljaret és Bart összekötő, 165 kilométer hosszú autópálya megépítése ugyanis egyes hírek szerint 809 millió euróba kerül majd.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.