Megérett a helyzet egy új EU–török egyezségre

Ismét komoly kritikákkal illette Törökország az Európai Uniót a 2016-os migrációs alku kapcsán Brüsszel által vállalt anyagi kötelezettségek be nem tartása miatt. Tette mindezt Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter Angela Merkel ma esedékes isztambuli látogatása előtt: a hivatalos viziten tehát várhatóan nemcsak a szíriai válság és a líbiai polgárháború kerül szóba a német kancellár és a török elnök között, hanem az is, hogy a 27 tagállam miképpen képzeli el a bevándorlókat visszatartó Recep Tayyip Erdoğan támogatásának folytatását.

2020. 01. 24. 14:15
Afghan migrants rest outside a bus terminal as they struggle to find buses in Agri
Afgán menekültek várakoznak egy buszállomáson Törökországban Fotó: Umit Bektas Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Még a felét sem fizette ki annak a hatmilliárd eurós támogatásnak az Európai Unió, amit a szíriai menekültek Törökországban tartásáért cserébe ígért Ankarának 2016-ban” – fogalmazott Mevlüt Çavuşoğlu a Bild című német napilapnak adott interjújában. A török külügyminiszter emlékeztetett: az összeg első felének a megállapodást követő egy évben kellett volna megérkeznie, de az EU az alku többi részét sem tartotta tiszteletben, hiszen Törökország EU-csatlakozási tárgyalásait tekintve semmilyen előrelépés nem történt és a vízumkényszer sem lett eltörölve. Çavuşoğlu mindazonáltal elismerte: Angela Merkel jelentős szerepet játszott a megállapodás aláírásában, és bár az ígéretek nem teljesültek, Ankara továbbra is elkötelezett az EU-val kötött migrációs megállapodás mellett.

Ankara részéről nem először hangzottak el a fizetés teljesítésével kapcsolatos kritikák, az Európai Bizottság ugyanakkor decemberi jelentésében úgy fogalmazott: teljes mértékben felhasználta a Törökországot támogató menekültügyi alku hatmilliárd eurós, a 2016 és 2019 közötti időszakra előirányzott költségvetését. Csakhogy a kifutott teljesítés nem jelenti azt, hogy az Európát fenyegető migrációs krízis is véget ért: a Financial Times minap publikált riportjából kiderül, az EU-nak nemhogy kevesebbet, de a helyiek szerint többet kellene fizetnie. Omar Kadkoy, az ankarai székhelyű Tepav agytröszt szíriai származású elemzője a brit gazdasági lapnak úgy nyilatkozott: a 28 tagállam még csak közel sem járt ahhoz, hogy a mintegy négymillió menekültnek otthont adó Törökországnak valós segítséget nyújtson.

Faruk Kaymakçi külügyminiszter-helyettes szerint a valódi baj az, hogy az EU arra hivatkozva igyekszik mosni kezeit, hogy hatmil­liárd eurót már elköltöttek az ügyre. – Nagyra értékeljük az EU által nyújtott támogatást, de azt kérjük, növeljék az alapokat, hiszen még mindig 3,7 millió szíriai menekültről gondoskodunk – idézte a lap a politikust. Christian Berger, az EU ankarai nagykövete újságíróknak arról beszélt: az unió következő hétéves költségvetési keretének felosztásában nagy viták várhatók, ideértve azt is, hogy világszerte mekkora összegeket fordít a blokk a migrációs projektekre.

Afgán menekültek várakoznak egy buszállomáson Törökországban
Fotó: Reuters

Tavaly októberben az uniós vezetők egyszer már napirendre tűztek egy Törökországnak utalandó pénzösszeg harmadik részletéről való eszmecserét, az ügyből azonban végül nem lett semmi, miután a török elnök katonai műveletet kezdett a főként kurdok lakta Északkelet-Szíriában. Az uniós országokat felháborító offenzívának ugyan már vége, de a tagállamoknak nem igazán tetszett Erdoğan ötlete egy Szíriában létrehozott biztonsági zónáról, és azt is világossá tették, hogy elutasítják a török terv finanszírozását.

Ilyen hangulatban érkezik ma Angela Merkel Isztambulba, hogy egy héten belül másodszorra is találkozzon a török elnökkel. Erdoğan ugyanis részt vett a múlt vasárnap Berlinben megrendezett Líbia-konferencián, a kétoldalú kapcsolatok helyett azonban akkor kizárólag az észak-afrikai országban dúló polgárháború megoldására keresték a választ. A Deutsche Welle úgy tudja, a migrációval kapcsolatos kérdések megtárgyalásának kiemelt szerepe van a kétoldalú találkozó napirendjében. Emellett a német kancellár annak részleteiről is igyekszik majd megállapodni, hogy milyen keretrendszerben valósul meg három török iskola németországi befogadása, majd közösen nyitják meg az isztambuli török-német egyetemet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.