Megfér a keresztény szolidaritás az illegális migráció elutasításával

A keresztény-konzervatív szemlélet képviselőinek meg kell küzdeniük azért, hogy az uralkodó liberális világrendben az ő hangjuk is hallható legyen és megértésre találjon — ez vonható le tanulságként a Budapest Forum for Christian Communicators elnevezésű, a keresztény gondolat köré szervezett budapesti konferencia nyitónapja után. A fórumot a magyar migrációs politika védelmében tartott beszéddel megnyitó Semjén Zsolt visszautasította, hogy bárki keresztény szolidaritásról és az iszlámról oktassa ki hazánkat. A miniszterelnök-helyettes inkorrektnek, törvénytelennek és antidemokratikusnak nevezte, ahogyan Brüsszelből Magyarországot támadják migrációs ügyben.

GERMANY Fotó: Michael Dalder Forrás: Reuters

Mit jelent a kereszténység a XXI. században? Melyek a leginkább veszélyeztetett keresztény értékek? – többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az a budapesti konferencia, amely szerdán kezdődött meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. A Budapest Forum for Christian Communicators elnevezésű, háromnapos tanácskozást megnyitó beszédében Semjén Zsolt a keresztény szolidaritást és a migrációt nevezte a bennünket leginkább foglalkoztató két kérdésnek. A miniszterelnök-helyettes Marcell atya (Marton Boldizsár) karmelita szerzetespap szovjet gépkarabély-lövedéktől 1945-ben megsérült oltárkeresztjét a magasba tartva érzékeltette a külföldi vendégek előtt a magyar keresztény tapasztalatot.

SEMJÉN Zsolt kormányfőhelyettes

„Megkértek bennünket, hogy ne keresztényüldözésről beszéljünk, hanem emberjogi sérelmekről vagy legfeljebb a vallásszabadság megsértéséről. De mi keresztényüldözésről beszélünk.”

NOVÁK Katalin család-és ifjúságügyi államtitkár

„A kormány családpolitikája nyomán kilenc év alatt 42 százalékkal nőtt a házasság- kötések száma és 21 százalékkal emelkedett a termékenységi mutató. A terhességmegszakítások száma még mindig magas, ám soha nem volt olyan alacsony mértékű, mint jelenleg.”

– Nekünk ne magyarázzák a világ különböző részeiről, mit jelent a keresztény szolidaritás! Nálunk még a szentek keresztjén is Kalasnyikov-lyukak vannak – hangoztatta a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki tisztét is betöltő kormányfőhelyettes, visszautasítva az iszlámmal kapcsolatos kioktatást is. – Ne magyarázzák nekünk, mi az iszlám, mert négyszáz éves tapasztalatunk van ezzel kapcsolatban. Buda vára még egyszer nem fog elesni! – mondta Semjén, nemcsak a nyugati világi elitet, de a Szentszéket is bírálva. – Ha nincs Nándorfehérvár (1456) és Lepantó (1571), akkor ma ugyanúgy meghúzhatnák magunkat, ahogy a keresztények teszik Isztambulban – üzent a kormányfőhelyettes, mint fogalmazott, a „magas méltóságú római barátainknak”.

– Önvédelem a migrációval szemben, cselekvő keresztény karitász a migránssal kapcsolatban – összegezte Semjén a magyar álláspontot, amely szerint „nem a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget visszük oda”. Mint hangoztatta, a valódi menekültekkel szemben „teljesítjük nemzetközi kötelezettségünket”, de szavai szerint a menekülteket nem szabad összekeverni a gazdasági migránsokkal.

Fotó: Havran Zoltán

Semjén inkorrektnek, törvénytelennek és antidemokratikusnak nevezte, ahogyan elsősorban Brüsszel a magyar migrációs politikát támadja. Mint állította, a Nyugat behívta a migránsokat, de elosztásukba már a keleti országokat is be akarja vonni, ráadásul úgy, hogy a képzetteket kiválogatják közülük, és maguknál tartják. Ezenkívül a nyugati országok „elfelejtették” megkérdezni a saját népüket, míg hazánkban népszavazást és nemzeti konzultációt tartottak az ügyben. – A volt gyarmattartó országok ne lőcsöljék ránk a rossz lelkiismeretüket. Nekünk nem voltak gyarmataink – hangoztatta Semjén Zsolt, aki arról is beszélt: ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, és „természetes, hogy elsősorban keresztény testvéreinknek segítünk”. Szavai szerint kettős keresztényüldözésről beszélhetünk: Nyugaton a kereszténység kiszorításáról, civilizációs értékeinek relativizálásáról, míg Keleten a hányattatott sorsú keresztények szenvedéséről, amit súlyosbít, hogy ezt kisebbségi helyzetben élik át. Kiemelte, hazánk anyagi erején felül, a magyar államrezon keretében hozta létre az üldözött keresztényeket segítő államtitkárságot, amelyen keresztül ötvenezer ember kapott már segítséget.

– Komoly erők mondják ma Európában, illetve világszerte, hogy a kereszténységre, a keresztény értékrendre, kultúrára, a kereszténydemokráciára nincs szükség, mert ez már a múlt, és elavult – mondta beszédében a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és hazánk nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkára. Menczer Tamás ugyanakkor úgy vélte: ezek az emberek tévednek, ezek az értékek nem a múltat, hanem a jövőt jelentik.

Menczer Tamás: Komoly erők mondják ma, hogy a kereszténységre, a keresztény értékrendre, kultúrára, a kereszténydemokráciára nincs szükség, mert ez már a múlt, és elavult. Ezek az értékek nem a múltat, hanem a jövőt jelentik
Fotó: MTI/Mohai Balázs

– Az, hogy mit gondolunk családról, nemzetről, hagyományról, ez olyan értékeket jelent, amelyek irányt adnak az életünknek – hangoztatta. – Európán belül a keresztények demográfiailag is visszaszorulóban vannak, és nincsenek befolyásos barátaik – figyelmeztetett John O’Sullivan, a budapesti Danube Institute elnöke. Margaret Thatcher egykori brit konzervatív miniszterelnök volt tanácsadója szerint a nemzetközi szervezetek alapvetően a kozmopolita liberalizmus jegyében működnek. O’Sullivan két országot emelt ki, amelyek kivételt jelentenek a világban a kereszténységgel szembeni „óvatos közönyösség” alól: az Egyesült Államokat, illetve a közel-keleti keresztény közösségek újjáépítését szolgáló Magyarországot. – A konzervatív szó használatával Magyarországon egyelőre óvatosak vagyunk. A többség úgy véli, ez maradit, haladásellenességet jelent.

Fotó: Reuters

Pedig a tradicionális életrend védelméről van szó. Ha a magyarok életszemléletét vizsgáljuk, az derül ki, a kétharmaduk konzervatív szemléletű – mondta Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke.

TOVÁBBI ERŐS MONDATOK

John O’SULLIVAN, a Danube Institute elnöke

„Noha feledésbe merült annak jó része, amit a kereszténység tanított, sőt nem is ismerik azt a modern európaiak és amerikaiak, azért hatással van a tanítása a mindennapi életükre.”

BALOG Zoltán miniszterelnöki biztos

„Ne engedjék száműzni a kereszténységet a családi életből, az iskolából, a médiából, a házasság intézményéből, a nyilvános terekből, a közösségi jelképekből vagy akár Európából.”

Alvino-Mario FANTINI konzervatív újságíró

„Azt, aki úgy véli, a családot férfi és nő hozza létre, két nem van, nem pedig hatvanhárom, az abortusz pedig gyilkosság, nem pedig egy nő szabad választása, azt fasisztának tartják... Az európai kon- zervativizmus megújulása Kelet-Európából jöhet.”

HABSBURG Eduárd, hazánk szentszéki nagykövete

„Azt remélem, hogy Európa visszatalál a gyökereihez, és még erősebb, nagyobb lesz. Azt, hogy az egyház átvészeli a jelenlegi nehéz időket, és felfrissülten, megújulva és értékei köré szerveződve kerül ki belőlük. Azt, hogy a modern média hozzájárul az emberek közötti jobb megértéshez.”

Asif AQEEL pakisztáni újságíró

„A jó hír az újságírásban általában nem hír. Keresztény újságíróként azonban a jó hírt is kommunikálnunk kell, mert ez a mi megváltásunk.”

Jacques KALLASI libanoni keresztény újságíró

„Szélsőségesek, kiegyensúlyozottak, családszeretők és vallástalanok – ebben a négyosztatú közegben dolgozunk a Közel-Keleten.”