Belarusz és Oroszoszág elleni szankciók bevezetéséről is döntöttek az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői találkozóján Luxemburgban. Az új lista belarusz tisztviselők és rendvédelmi szervek képviselői ellen irányul, sőt ezúttal a belarusz vezető, Aljakszandr Lukasenka maga is felkerül rá. A részletek és végleges döntés a most csütörtök–pénteki uniós csúcson várható.
Az augusztus 9-i elnökválasztást követően Belaruszban máig tartó tömegtüntetések törtek ki, amelyek megrengették a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka rendszerét. A hivatalos választási eredményeket az Európai Unió nem ismerte el, és Lukasenka szeptember végi elnöki beiktatását követően Brüsszel kijelentette, hogy hatalma nem legitim, nem ismerik el az ország vezetőjének. Az első egységes, EU-s szankciókra azonban október elejéig kellett várni, akkor negyven belarusz tisztviselő európai beutazását tiltották meg. Lukasenka nem szerepelt a listán, hogy nyitva maradjon a tárgyalások lehetősége a belarusz vezetéssel. A hétfőn megbeszélt szankciós lépések így az európai államok újabb, második csomagja lesz Belarusszal szemben.
Az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozó tüntetők Minszkben 2020. október 11-én. Fotó: MTI/AP
– Az Európai Unió egységesen áll ki a belarusz állampolgárok demokratikus szabadságjogaiért – mondta a találkozót követő sajtótájékoztatón Josep Borrell, az Európai Unió külügyminisztere. – Megerősítettük, hogy Lukasenka nem rendelkezik demokratikus legitimitással, és zöld utat adtunk a következő szankciós csomag előkészítéséhez, amely magában foglalja majd a Lukasenkát magát is érintő intézkedéseket is – tette hozzá a diplomata. Borrell szerint a továbbiakban nem viselkedhetnek úgy, mintha semmi nem történt volna.
EU united in support of democratic freedoms of Belarusian citizens. At #FAC we reconfirmed that Lukashenko lacks any democratic legitimacy and we gave green light to prepare next sanctions package to include Lukashenko himself. Council Conclusions on #Belarus also adopted today pic.twitter.com/uwva2pTE46
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) October 12, 2020
Lukasenka nem először szerepel az Európai Unió szankciós listáját: az ország ellen már 2004-ben vezettek be amerikai és európai szankciókat, majd 2006-ban maga Lukasenka is persona non grata lett Európában.
Az ellene szóló korlátozásokat tíz év után, 2016-ban törölték el, amikor ismét javulásnak indult Minszk és Brüsszel kapcsolata.
Az országban közben harmadik hónapja nem rendeződött a belpolitikai helyzet: a hétvégi, több mint százezer embert megmozgató tömegtüntetések után hétfőn a nyugdíjasok tartottak békés menetet a hatalommal szemben. A korábban Lukasenka fő szavazóbázisát jelentő nyugdíjasok ellen a rendőrség fénygránátokat és könnygázt is bevetett. A rendvédelmi szervek lépésein felháborodott lakosság a késő esti órákban elárasztotta a minszki utcákat, legalább hetven embert vettek őrizetbe a hatóságok.
A belarusz belügyminiszter, Gennagyij Kazakevics hétfőn már éles lőszer bevetésétől sem zárkózott el, mert szerinte a „tüntetések radikalizálódnak”.
A nyugdíjas tüntetők és a rendvédelmi szervek összecsapása a hétfői tüntetésen.
Belarusz mellett a külügyminiszteri találkozón a Navalnij-ügy miatti Oroszország elleni szankciók kidolgozásáról is határoztak. Az orosz ellenzéki politikus augusztusban „Novicsok” idegméreggel történt megmérgezése óta Moszkva nem indított vizsgálatot az ügyben, így Berlin és Párizs szerint minden jel arra utal, hogy közvetlenül az orosz vezetés okolható a merényletért. A szankciók tartalmáról egyelőre nem sokat tudni, de minden valószínűség szerint a mérgezésben és a nemzetközileg betiltott vegyi fegyver birtoklásában érintett személyek ellen szólhat.
