Párbeszédre van szükség Moszkvával

Franciaország nagyon súlyos válságban van. Marine Le Pen nyerhet 2022-ben, mert egyre többen akarnak olyan elnököt az ország élén látni, aki megállítja a bevándorlást, és határozottan megfékezi az iszlamistákat – mondta a lapunknak adott interjúban Aymeric Chauprade. A radikális jobboldali Le Pen volt külpolitikai programírója, egykori európai parlamenti képviselő – akit Bécsben értünk utol – visszautasítja Mihail Hodorkovszkij vele szemben megfogalmazott ügynökvádját, tetszik neki a szuverén magyar politika, és azt is kifejti, miért híve a Nyugat és Kelet közötti egyensúlynak.

(FromL) US President Donald Trump, German Chancellor Angela Merkel, French President Emmanuel Macron and his wife Brigitte Macron and Russian President Vladimir Putin attend a ceremony at the Arc de Triomphe in Paris on November 11, 2018 as part of commemorations marking the 100th anniversary of the 11 November 1918 armistice, ending World War I. (Photo by BENOIT TESSIER / POOL / AFP) Fotó: BENOIT TESSIER

A nagyhatalmak vezetői az első világháború lezárásának a századik évfordulóján Fotó: Europress/AFP/Benoit Tessier

– Mivel foglalkozik azóta, hogy már két éve nem tagja az Európai Parlamentnek?

– Egyelőre felhagytam a politikával. Bécsben élek, geopolitikai elemzéseket végzek, tanulmányokat írok. Figyelemmel kísérem a francia és az európai politikát, köztük a magyart is, rendkívül elismerve az önök országának a függetlenségi törekvéseit. Nagy hatással volt rám Orbán Viktor személyisége, amikor látogatást tett az EP-ben, kifejezetten erősen érvényesül a nemzetközi színpadon.

– Hogyan látja a Nyugat és Oroszország kapcsolatát? Vannak, akik új hidegháborús hangulatról beszélnek, ugyanakkor folynak az amerikai és az orosz elnök tervezett találkozójának az előkészületei is.

– A Szovjetunió bukásakor azt remélhettük, és magam is azt hittem, hogy megnyílt a lehetőség a jó viszonyra. Aztán kiderült, hogy ez stratégiai, sőt civilizációs nehézségekbe ütközik. Az amerikaiakkal az a probléma, hogy nem képesek elfogadni bizonyos országok szuverenitását. Ahogy George W. Bush elnök mondta: vagy velünk vagytok, vagy ellenünk! Oroszországnak viszont nem tetszik, hogy a NATO közelít a határaihoz, ahogyan a Szovjetunió összeomlását követő amerikai külpolitika sem. Látni kell: annak dacára, hogy Európában egyesek az orosz nyomulást látják a Krímben és a Kelet-Ukrajnában történtek miatt, maguk az oroszok ostrom és nyomás alatt tartva érzik magukat, azt látva, hogy az amerikaiak a NATO-hoz közelítik a posztszovjet országokat. Azt remélem, valósággá válik, hogy az amerikaiak feladják az Északi Áramlat 2-re vonatkozó szankciókat, mert ez a gázvezeték Európának is az érdekében áll, viszont eddig az ukrán érdekeknek volt a foglya. A világnak mindenképpen az a jobb, ha az Egyesült Államok és Oroszország párbeszédben áll egymással, a szankcióknak pedig bealkonyul.

– Joe Biden vagy Donald Trump jobb-e Európának?

– Biden kevésbé kemény Európával, az álláspontja közelebb áll számos nyugat-európai országéhoz, vissza akar térni az atlanti kapcsolathoz, a többoldalú diplomáciához. Ebből úgy tűnhet, hogy jobb, mint Trump volt. Szerintem viszont ez nem Biden vagy Trump kérdése, hanem azé, hogy az európaiak mit akarnak kezdeni önmagukkal. Mi is Európa? Közös civilizáció vagy liberális piacgazdasági projekt? Mi az európaiság kritériuma? A demokráciának és az európai jogoknak való megfelelés vagy az európai civilizációs örökségen való osztozás? Ezek a kérdések jelennek meg az olyan vitákban is, amelyek Európa nyugati és keleti fele között zajlanak a migrációról. Ez két teljesen eltérő felfogást tükröz, ahogyan Európa és az Európai Unió közé sem lehet egyenlőségjelet tenni.

Aymeric Chauprade Fotó: Europress/AFP/Anton Denisov

– Ezek a viták begyűrűztek a francia politikába is, ahol már tábornokok kongatják a vészharangot, akár polgárháborús veszélyre figyelmeztetve. Mire számít a 2022-es elnökválasztáson?

– Franciaország nagyon súlyos válságban van. Ebben az esetben viszont nemcsak arról a krízisről van szó, amely arra vezethető vissza, hogy egyre jobban megbomlik az egyensúly Európa és Ázsia között, Európa egyre nagyobb teret veszít. Franciaország súlyos identitásválságot is átél most. Egy arab–afrikai muszlim népesség telepedett le az elmúlt harminc évben az országban. A nagy probléma, hogy – tisztelet a kivételnek – ennek az egyre növekvő népességnek az igen nagy része sajnos nem akar beilleszkedni, hanem úgy viselkedik, mintha hódító lenne. A francia külvárosokban a rendőrség minden áldott nap gerillaháborúval találja szemben magát. A legutóbbi felmérések már azt jelzik előre, hogy Marine Le Pen megszorongathatja Emmanuel Macront. Egyre többen akarnak olyan elnököt az ország élén látni, aki megállítja a bevándorlást, és határozottan megfékezi az iszlamistákat. Szerintem Le Pen nyerhet 2022-ben. Különösen, hogy Trump példáján sokan azt látták, nem épített ki diktatúrát, és ha akarnak, később tőle is megszabadulhatnak. Macron az elitek érdekeinek és a brüsszeli ideológiának a képviselője, aki puhány az iszlámmal szemben.

– Túltette már magát a Le Pennel való nézeteltérésein?

– Megvoltak a magunk vitái. De jelenleg a mögötte való felsorakozást látom a jobb lehetőségnek arra, hogy országunk kikecmeregjen a mostani katasztrofális állapotból. Valós eshetőség a polgárháború Franciaországban, és ezt egyre többen mondják.

Névjegy. Aymeric Chauprade (1969) francia politikus és biztonságpolitikai kutató. Marine Le Pen a 2012-es elnökválasztási kampányában mutatta be külpolitikai programírójaként. 2015-ben váltak külön útjai a Le Pen vezette, akkor még Nemzeti Frontnak nevezett radikális jobboldali párttal. 2014 és 2019 között európai parlamenti képviselő volt. Családi okokból évek óta Bécsben él.