Sikeres a pekingi modell

Vuhanon kívül Hopejben, majd Kína valamennyi részén szigorították a közlekedést, a boltok, irodák nyitvatartását, sőt sok helyen a kijárást is.

Lépésről lépésre ugyan, de visszatér az élet a koronavírus pusztítását túlélő Kínában. Szerdán a kormány bejelentette: jelentősen lazítani fog a legszigorúbb járványügyi korlátozásokkal szabályozott, a betegség epicentrumaként számontartott közép-kínai Hopej tartományban és annak fővárosában, Vuhanban. A várost január 23-án zárta le a pekingi központi kormány, két nappal a legfontosabb kínai ünnep, a holdújév kezdete előtt. Addigra már Kína több pontján, sőt külföldön is felütötte fejét a kór, a pekingi vezetés ezért döntött úgy, hogy azonnal, drasztikus rendelkezésekkel veszi fel a harcot a vírus terjedése ellen.

Vuhanon kívül Hopejben, majd Kína valamennyi részén szigorították a közlekedést, a boltok, irodák nyitvatartását, sőt sok helyen a kijárást is. A betegség feletti győzelmet Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfő-pártfőtitkár két héttel ezelőtti vuhani látogatására időzítve jelentette be Peking, de a szigorú óvintézkedések feloldása azóta is zajlik.

Kínában eddig összesen több mint 81 ezer megbetegedés történt, Hopejben a 67 ezret is meghaladta a regisztrált esetek száma. Éppen ezért a járványügyi intézkedések feloldásával itt, a betegség epicentrumában a legóvatosabbak. A most közölt tervek szerint április 8-tól megszüntetik a vesztegzárat Vuhanban, vagyis ettől a naptól szabad lesz a városban a ki- és bejárás, valamint az utcai közlekedés is. Hopej tartományának több, más városában pedig már szerdától elkezdték felszámolni a vesztegzárakat.

Fontos, szimbolikus jelentőségű lépések ezek, amelyekkel a pekingi vezetés a saját lakosságának és a világnak is azt üzeni: sikerült diadalt aratniuk a járvány felett. A kommunikációra látványosan sok energiát fordít a kínai vezetés, amivel egyrészt az a célja, hogy megerősítse tekintélyét a kínai emberek szemében, másrészt pedig az, hogy ne csorbuljon a feltörekvő nagyhatalom megítélése a nemzetközi térben. A belföldi megítélés a járvány kezdete óta téma, miután a központi vezetés is elismerte, hogy Vuhan nem volt kellően őszinte és kezdeményező a betegség elfojtásában. Bár mind a város, mind a kínai Vöröskereszt élén menesztettek vezetőket, a felelősség kérdése még nem zárult le. A Radio Free Asia hírportáljának értesülése szerint a Kínai Kommunista Párton belül Hszi személyes felelőssége is téma; ezt az értesülést azonban egyelőre nem erősítették meg.

A diplomáciában Peking két fronton is megpróbál helytállni. A vírus elleni küzdelemben segítséget nyújt partneri országoknak, például Olaszországnak és Szerbiának, ezzel is kifejezve felelősségtudatát a globális válságok megoldásában. Közben ádáz információs harcot vív az Egyesült Államokkal, miután Washington minden fronton igyekszik emlékeztetni a közvéleményt, hogy a járvány Kínából indult, így a felelősséget is az ázsiai ország viseli.

Hálásak a magyar segítségért

– A kihívások nemcsak arra valók, hogy leküzdjük őket, hanem hogy megmutassák az igazi barátokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Tuan Csie-long budapesti kínai nagykövettel találkozva. A kínai diplomata megköszönte Magyarországnak, hogy hazánk elsőként nyújtott segítséget, amikor országában kitört a koronavírus-járvány. – Ez nemcsak a magyar kormány és nép barátságát mutatta meg, hanem azt is, ez a barátság mennyire mély és fontos – mondta Tuan. Szijjártó Péter válaszul megjegyezte, a segítséget Kína viszonozta, amikor a betegség itteni megjelenésekor pekingi kollégája, Vang Ji több tízezer egészségügyi védőmaszkot ajánlott fel hazánknak. Jelenleg is sok szállítmány érkezik felszereléssel az ázsiai országból. Képünkön Orbán Viktor kormányfő és Tuan nagykövet találkozója a Liszt Ferenc repülőtéren. (B. V.)