„Szánalmas és nonszensz az ukrán reakció”

Két magyar tisztségviselőt tiltott ki Ukrajna a vasárnapi helyhatósági választásokat követően azzal a váddal, hogy beleavatkoztak az ukrán belpolitikai folyamatokba. Információink szerint egyikük Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára lehet. Szijjártó Péter szerint kisebbségi ügyek nem tekinthetők belügynek egyetlen létező európai és nemzetközi jogszabály szerint sem, Magyarország pedig az elmúlt időszakban lélegeztetőgépekkel és egyéb orvosi eszközökkel is támogatta Kárpátalját. Volodimir Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája nem szerepelt jól a vasárnapi választásokon, bár a szavazatok számlálása még mindig tart.

Kijev, 2020. október 25. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leadja szavazatát a helyhatósági választáson egy kijevi szavazóhelyiségben 2020. október 25-én. Kötelezõ maszkviselés, kézfertõtlenítés, testhõmérséklet-mérés, saját toll használata és egyéb különleges intézkedések mellett tartják a választásokat az országban egyre terjedõ koronavírus-fertõzés közepette. MTI/Ukrán elnöki hivatal sajtóhivatala/AP Fotó: -

– Tegnap több barátságtalan lépésre is sor került az ukrán külügyminisztérium részéről – mondta kedd reggel Szijjártó Péter a Liszt Ferenc repülőtéren, hivatalos algériai útja előtt. – Nem pontosan tudom, hogy mire gondolt az ukrán kolléga – akivel én egyébként személyesen jóban vagyok – akkor, amikor arról beszélt, hogy mi beleavatkoztunk az ukrán belügyekbe

– folytatta a magyar külügyminiszter.

Ukrajna a vasárnapi helyhatósági választások után másnap bekérette Magyarország kijevi nagykövetét, Íjgyártó Istvánt. Kijev azzal vádolta meg a magyar diplomáciát, hogy közvetlenül beavatkozik az ukrán helyhatósági választásba, és buzdították a magyarokat a választási részvételre és a magyar jelöltek támogatására. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfő este „kemény válaszlépéseket” helyezett kilátásba, amelyekre nem kellett sokat várni: kedden Ukrajna két magyar tisztségviselő kitiltásáról döntött. A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium egyelőre nem ismeri a két kiutasított tisztségviselő nevét, az ukrán fél még nem közölte ezt az információt Budapesttel. Ugyanakkor Dmitro Kuleba az Interfax-Ukrajna hírügynökségnek adott keddi interjújában elmondta, hogy az egyik kiutasított tisztségviselő a magyar Miniszterelnökség államtitkára, aki információink szerint Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára lehet.

Szijjártó Péter szánalmasnak és nonszensznek nevezte az ukrán döntést, annak közlésmódját pedig kulturálatlannak. Minden létező európai és nemzetközi jogszabály világosan beszél arról, hogy a kisebbségi ügyek, a kisebbségi jogok érvényesülése semmilyen módon nem tekinthető belügynek – mondta Szijjártó.

A magyar külügyminiszter beszámolt arról is, hogy a magyar kormány az elmúlt hetekben ötven lélegeztetőgépet adományozott Ukrajnának, és hogy magyar költségvetési forrásból finanszírozzák az egyik legszennyezettebb kárpátaljai folyó vízének tisztítását. Nem mellesleg Magyarország az egyetlen, amely megengedi az ukrán állampolgároknak a tranzitálást Nyugat-Európa felé a jelenlegi járványügyi helyzetben. Szijjártó Péter szerint az ukrán kormány barátságtalan lépése az ország európai integrációját is veszélyezteti, mert Magyarország ilyen helyzetben nem fogja támogatni azt, ahogy Ukrajnának az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) való tagságát sem.

Megfigyelők a választóhelyiségben az ukrajnai helyhatósági választásokon a kárpátaljai Nagydobronyban 2020. október 25-én. Fotó: MTI/Nemes János

Volodimir Zelenszkij tavaly májusi hatalomra kerülése óta van napirenden Orbán Viktor és az ukrán elnök találkozója, amelytől a felek diplomáciai áttörést reméltek a két ország kapcsolatában. Információink szerint a találkozó idei nyári megszervezésére is jó esély mutatkozott, ám egyrészt a kézzelfogható eredmények hiánya, másrészt a koronavírus-járvány is közrejátszhatott abban, hogy a találkozó végül most sem valósult meg.

A vasárnapi helyhatósági választásokon jól szerepelt a külhoni magyarság: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) az előzetes adatok alapján mindenhol lesz képviselete, ahol magyarok élnek, és Beregszászban is magyar marad a polgármester. Szijjártó Péter a kedd reggeli videójában a kárpátaljai magyarokat a kormány teljes körű támogatásáról és együttműködési szándékáról biztosította, valamint ismét gratulált a KMKSZ „történelmi, átütő sikeréhez”.

Maga a kormánypárt, a Nép Szolgája ugyanakkor nem szerepelt jól a helyhatósági választásokon. Míg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által újonnan létrehozott párt a múlt nyári parlamenti választásokon tarolt, és a képviselői helyek 56 százalékát szerezte meg, most nem büszkélkedhet hasonló eredménnyel:

jelöltjeik gyakorlatilag az összes megyei központban kikaptak, és Ungvár, Poltava és Zsitomir kivételével még a második fordulóba sem kerültek be. Hasonló a helyzet a városi önkormányzatokban is, ahol az RBK hírügynökség adatai szerint szintén nem számíthatnak vezető szerepre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leadja szavazatát a helyhatósági választáson egy kijevi szavazóhelyiségben 2020. október 25-én.
Kötelező maszkviselés, kézfertőtlenítés, testhőmérséklet-mérés, saját toll használata és egyéb különleges intézkedések mellett tartják a választásokat az országban egyre terjedő koronavírus-fertőzés közepette. Fotó: MTI/Ukrán elnöki hivatal sajtóhivatala/AP

Úgy tűnik, hogy véget ért Zelenszkij győzelmi menetelése, a választói eufória elült. A helyhatósági választások eredménye ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy le kellene írni a kormánypártot – alapvetően mind Zelenszkij, mind pártja népszerűségi indexei magasan állnak. Egyrészt nem kedvezett a kormánypártnak az elhúzódó koronavírus járvány – a fertőzöttek száma meghaladta a 355 ezret, és minden nap több mint hatezer új beteget regisztrálnak. December végéig Ukrajnában országos karantén van érvényben, és a részvételi arány vasárnap mindössze 36,88 százalékot tett ki, jelentősen elmaradva az előző választásoktól. Korábban is éppen a bizonytalan szavazókat tudták megfogni, akik ezúttal javarészt otthon maradtak, az alacsony részvétel pedig a radikálisabb, állandó bázissal rendelkező politikai erőknek kedvezett. Másrészt az egy éve alakult Nép Szolgája párt nem tudta még kiépíteni a helyi pártrendszerét, amit nem segítették elő a gazdasági problémák és a járvány sem.

A szavazatok számolása ugyanakkor még tart, és akár november első hetéig is elhúzódhat – a választási bizottságnak hivatalosan 12 napja van az eredmények kihirdetésére. Ezután tartják meg a helyhatósági választások második fordulóját, amelyre várhatóan vagy november 15-én vagy 22-én kerülhet sor.