Johnson halálhírét a NASA jelentette be hétfő reggel a Twitteren, hangsúlyozva az asszony kiválóságát, a faji és társadalmi korlátok ledöntésében játszott szerepét.
A NASA az űrkutatás hajnalán, az 1940-es években kezdett felvenni diplomás afroamerikai nőket, hogy „emberi számítógépként” alkalmazza őket. Az űrkutatási hivatalban mind származásuk, mind nemük miatt diszkriminációt szenvedtek el.
A hatvanas években három afroamerikai tudós, Katherine Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson játszott fontos szerepet az amerikai űrutazások előkészítésében. Harcaikról és sikereikről, amelyekről egy évtizeddel ezelőttig keveset lehetett tudni, 2016-ban film is készült A számolás joga címmel, amelyet három Oscar-díjra is jelöltek.
Mint az a – Margot Lee Shetterly azonos című könyve alapján készült – filmből is kiderült, Johnson és afroamerikai nőtársai 1958-ig fajilag elkülönítve, a kézzel számolták ki a rakéták röppályáját és az űrhajók Föld körüli pályáját a virginiai Hamptonban lévő, ma Langley Research Centerként ismert kutatóközpontban.
Katherine Johnson 1961-ben röppályaszámításokat végzett az első emberes amerikai űrutazás, Alan Shepard űrhajós Freedom 7 missziójának előkészítésében, 1962-ben pedig ellenőrizte a NASA születőben lévő IBM 7090-es komputerének számításait, amelyek alapján John Glenn a Föld körül keringett.
A matematikus 97 évesen megkapta az elnöki Szabadság-érdemérmet, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést.
