Szijjártó Péter úgy vélte: az erdélyi magyarság felé gyakorolt pozitív gesztusok erősíthetnék a két ország kapcsolatait és szerepüket Közép-Európában. Elmondta: Magyarország fontos erőforrásnak látja a területén élő román közösséget, és folyamatosan intézkedéseket hoz megerősítésére. „Ezt várnánk el a román politikai vezetésétől is az erdélyi magyar nemzeti közösség vonatkozásában” – tette hozzá.
Kijelentette: a magyar fél szeretné, ha az elmúlt időszakban komoly feszültséget jelentő úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar oldalról kezdeményezett szakmai tárgyalásokat nem gátolná és nem késleltetné a román kormány, és megfelelő partnert delegálna ezekhez. „Főleg azt várjuk el a román kormánytól, hogy akadályozzák meg a további provokációkat” – utalt a román nacionalista szervezetek által október 25-re meghirdetett úzvölgyi megemlékezésre.
Hozzátette: komoly előrelépést jelentene a kétoldalú kapcsolatokban, ha mind a kommunista román hatalom által államosított magyar vagyon visszaszolgáltatása, mind pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozása a romániai törvényeknek megfelelően rendeződne.
Szijjártó Péter nagy sikernek tekintette az erdélyi gazdaságfejlesztési program harmadik ütemét, amely során Székelyföldről 5291 pályázatot nyújtottak be és összesen 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igényt fogalmaztak meg. „A sikerre való tekintettel abban állapodtunk meg Kelemen Hunorral, hogy a program következő fázisát a Partiumra fogjuk kiírni novemberben. Addigra elkészül a gazdaságfejlesztési koncepció, ami világossá fogja tenni, hogy milyen szakterületeken kerül sor a pályázatok kiírására” – jelentette ki a miniszter.
A miniszter hozzátette: most lenne nagy szükség a még hatékonyabb, még szorosabb román-magyar együttműködésre, hiszen Közép-Európa szerepe egyre jelentősebb Európában, és mindkét ország profitálna ebből.
Újságírói kérdésre azt is megjegyezte: ha Magyarországnak sikerült Szerbiával történelmi baráti viszonyt kialakítania, és ha sikerült Szlovákiával normalizálni a kapcsolatait, akkor sikerülnie kellene Romániával is. A miniszter nem kívánta kommentálni, hogy román európai parlamenti képviselők a Magyarországnak szánt és Romániának szánt európai biztosi portfólió elcserélését kezdeményezték. Megjegyezte viszont, hogy felháborítónak, és az európai demokrácia megcsúfolásának tartja a román és a magyar biztosjelölt elutasítását politikai alapon.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta: Szijjártó Péter minden romániai látogatását igyekeznek kihasználni arra, hogy áttekintsék a romániai magyar közösség helyzetét. A politikus szerint az erdélyi magyarság számára nem változnak lényegesen a következő évek kihívásai. „Mi is jobb országot akarunk, olyant, ahol tisztelik a közösségünket, a nyelvünket, a kultúránkat, mi is tiszteletet adunk a többségnek, és közösen próbálunk jövőt építeni” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Tovább javul Magyarország gázellátásának biztonsága
A magyar-román kétirányú gázszállítás lehetőségének megteremtésével tovább javul az ország gázellátásának biztonsága – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Csanádpalotán.
Szijjártó Péter, az FGSZ. Zrt. csanádpalotai kompresszorállomásának átadásán azt mondta, Magyarország és Románia gázvezeték-rendszereinek összekötése és a szállítási kapacitás megnövelése az elmúlt öt esztendő legfontosabb energiabiztonsági fejlesztése Magyarországon. Miután Romániában is befejeződnek a fejlesztések, 2020 májusától mindkét irányba legalább 1,75 milliárd köbméternyi gáz szállítására nyílik lehetőség évente – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, a beruházás egész Dél-Kelet-Európa számára nagy előrelépés, hozzájárul ahhoz, hogy a bolgár-román-magyar-osztrák energiafolyosó létrejöhessen. A fejlesztés következő ütemében a kétirányú gázszállítás éves kapacitását 4,4 milliárd köbméterre növelik – tudatta a politikus.
Szijjártó Péter kifejtette, az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás az energiaellátás egyoldalúságának kiküszöbölése. Közép-Európában a gáznak nagy szerepe van az ipar működése és a lakosság ellátása szempontjából. A gázellátás eddig alapvetően egy forrásból és egy útvonalon történt – mondta.
Kifejtette, az észak-déli infrastruktúra kiépítése a térség stratégiai érdeke. Hozzájárul ahhoz, hogy az azerbajdzsáni gázmezőkből elinduló szállítások elérjék a régiót, a Görögországba érkező LNG-t (cseppfolyósított gáz) számításba lehessen venni az ellátásban, ahogy a Fekete-tenger off shore mezőin egyszer meginduló kitermelést is – hangsúlyozta a miniszter.
Közölte, Közép-Európa ellátásbiztonságában akkor lesz előrelépés, ha a szavakat tettek követik: minden ország fejleszti szállítórendszerét és létrejönnek az összeköttetések a nemzeti gázvezetékek között. Mindennek akkor lesz értelme, ha új forrásokat is számításba vehetünk a térség gázellátása szempontjából – mutatott rá Szijjártó Péter.
A politikus leszögezte, Magyarország elvégezte a házi feladatát: a nemzeti szállítórendszer működik, a nemzetközi összeköttetéseket folyamatosan fejlesztik. Itt van az ideje annak, hogy mindenki elvégezze a régióban és globálisan is a saját házi feladatát – mondta.
Közölte, nyugati irányból gyakran fogalmazzák meg az elvárást az energiaellátás diverzifikációja érdekében, az ehhez szükséges segítséget azonban nem mindig adják meg. Sem Románia, sem Magyarország nem akadálya annak, hogy újabb gázforrásokat vehessenek számításba a térség ellátásakor, a kérdés csak az, lesz-e valaha, és ha igen, mikor a Fekete-tengeren gázkitermelés – mondta a miniszter. „Magyarország érdeke azt diktálja, hogy mindenkivel – köztük jelenlegi partnereinkkel is – együttműködjünk az ország gázellátása érdekében” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Kifejtette, a Gazprommal folytatott sikeres tárgyalások eredményeként Magyarország gázellátása a jövő év teléig megoldódott. Minden magyarországi gáztározó tele van, a több mint 6,3 milliárd köbméter gáz döntően a magyarországi felhasználást szolgálja. Emellett a Gazprom 950 millió köbméter gázt tárol a további keleti és déli szállítás érdekében – tudatta a politikus.
Szijjártó Péter közölte, Magyarország minden szomszédos országgal dolgozik a gázhálózatok összekötésén. A Szerbiával való együttműködés egyik célja, hogy a török áramlat második szálán érkező gáz is eljuthasson Közép-Európába. Amennyiben a bolgár rendszer-üzemeltető megadja a gázminőségre vonatkozó garanciát, akkor október végén 10 milliárd köbméter gázra írható ki kapacitáslekötési eljárás a magyar-szerb határra – mondta.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, az egész térség gázpiaca sokkal rugalmasabb és biztonságosabb lett annak köszönhetően, hogy a magyar gázvezetékrendszert összekapcsolták szinte az összes szomszédos országéval. Törekedtek arra, hogy a rendszerek közötti kapcsolat kétirányú legyen, ez Horvátország felé még nem valósult meg – tette hozzá.
Közölte, az ellátásbiztonságot javította a tárolókapacitások bővítése, benne az 1,9 milliárd köbméteres stratégiai tároló kialakítása is. Az infrastruktúra fenntartása 200 millió euróba kerül évente, ezt a cég biztosítani fogja a jövőben is – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.
Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ. Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, egy évtizede dolgoznak a magyar-román gázvezetékrendszer összeköttetésén. A kompresszorállomás kialakításával lehetővé vált, hogy a korábbi magyar-román irányú szállítás mellett évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt lehessen szállítani Magyarországra, ami a magyar fogyasztás egyötöde.
A 6 milliárd forintos beruházást a cég saját finanszírozásban valósította meg, mintegy egy év alatt – tudatta.
