Az amerikai elnök például épp a héten tette egyértelművé a Time magazin hasábjain: „nem mondaná”, hogy katonai csapást fontolgat Irán ellen. Ezzel szemben külpolitikájának egyik kulcsembere, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó éppen arról ismeretes, hogy évtizedek óta keményvonalas fellépést szorgalmaz Teherán ellen, már a kétezres években, George W. Bush adminisztrációja idején is lerohanta volna az iszlám köztársaságot.
Egyes elemzők úgy vélik, az ellentmondásos washingtoni retorika éppen arra volt jó, hogy sikeresen összezavarja Iránt. Seth J. Frantzman, egy Közel-Kelettel foglalkozó intézet vezetője nemrég arról beszélt, a Trump előtti időkben a kommunikáció az iszlám köztársaság harcias retorikájával, ugyanakkor megfontolt lépéseivel volt jellemezhető. Ám a jelenlegi amerikai adminisztráció alatt a szerepek felcserélődtek, és Washington ijesztgeti pusztító csapások lehetőségével Teheránt.
A The New York Times tegnapi cikkében Trump elrendelt, majd visszavont parancsáról azt is megjegyzi: nincsenek információi arról, hogy a történtek változást jeleznek-e az elnök Irán-politikájában, vagy csupán logisztikai és stratégiai okai voltak. A The Washington Post gyorselemzése mindenesetre David Petraeust, a CIA egykori igazgatóját idézi, aki 2017-ben Trump külpolitikáját az úgynevezett őrült elmélethez hasonlította. Eszerint ez működhet olykor, ha egy ország képes elhitetni más államokkal, hogy bármire képes az ellenfél ellenőrzés alatt tartásának céljából.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!