Tíz percen múlt az Irán elleni amerikai csapás

Donald Trump csapást rendelt el Irán ellen, de az utolsó pillanatban visszavonta a parancsot – írta tegnap a The New York Times. Az információ lényegét később az amerikai elnök is megerősítette.

USA-TRUMP/ Fotó: Jonathan Ernst Forrás: Reuters

Donald Trump csapást rendelt el Irán ellen, de az utolsó pillanatban visszavonta a parancsot – írta tegnap a The New York Times magas rangú washingtoni tisztségviselőkre hivatkozva; az információ lényegét később az amerikai elnök is megerősítette a Twitter mikro­blogon.

Százötven iráni halála nem lett volna arányos büntetés egy névtelen drón lelövéséért
Fotó: Reuters

A napilap szerint az iráni légvédelem által még csütörtökön a Hormuzi-szoros feletti nemzetközi légtérben lelőtt amerikai drón miatt elrendelt válaszcsapást Washington péntek hajnalra időzítette, hogy elkerüljék az esetleges civil áldozatokat, a célpontok pedig elsősorban légvédelmi ütegek és radarállomások lettek volna.

A lap értesülései szerint a repülők már a levegőben voltak, és a környéken állomásozó hadihajók is felkészültek, amikor megérkezett a riadót visszavonó parancs. Egyelőre nem tudni, hogy a Fehér Ház továbbra is tervez-e katonai büntetőakciót.

Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) mindenesetre bejelentette, elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret az Egyesült Államok és Irán kiéleződő konfliktusa miatt, és hasonlóan döntött tegnap több európai légitársaság is, jelentette az MTI.

Közben Amir Ali Hadzsizade, az iráni Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka arról beszélt: a gárda által lelőtt amerikai drón mellett repült egy másik amerikai kémrepülőgép is, 35 fővel a fedélzetén, és a légvédelmük azt is lelőhette volna, de nem tette.

Teherán egyébként a washingtoni érveléssel ellentétben azt állítja, szó sincs arról, hogy nemzetközi légtérben lőtték volna le az amerikai felderítőt: a drónt az iszlám köztársaság légterében, Hormuzgán dél-iráni tartomány felett vették célba, állítják.

Légvédelmi üteg az iszlám köztársaságban. Teherán és Washington vitatja a történteket
Fotó: MTI/AP

Elemzők szerint azzal Teherán is tisztában van, hogy egy legénység nélküli felderítődrón megsemmisítése teljesen más válaszreakciót vált ki a szemben álló félből, mint egy olyan támadás, amelyben egy amerikai katona is veszélybe kerül.

A Washington és Teherán között több mint egy hónapja tartó, már-már tettlegességig fajuló háborús hangulat azonban sokak szerint túl messzire ment már. A két ország közötti nyilatkozatháború egyik legfőbb jellemzője ugyanakkor éppen az üzenetek és stratégiai lépések egymásnak is ellentmondó jellege.

Az amerikai elnök például épp a héten tette egyértelművé a Time magazin hasábjain: „nem mondaná”, hogy katonai csapást fontolgat Irán ellen. Ezzel szemben külpolitikájának egyik kulcsembere, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó éppen arról ismeretes, hogy évtizedek óta keményvonalas fellépést szorgalmaz Teherán ellen, már a kétezres években, ­George W. Bush adminisztrációja idején is lerohanta volna az iszlám köztársaságot.

Egyes elemzők úgy vélik, az ellentmondásos washingtoni retorika éppen arra volt jó, hogy sikeresen összezavarja Iránt. Seth J. Frantzman, egy Közel-Kelettel foglalkozó intézet vezetője nemrég arról beszélt, a Trump előtti időkben a kommunikáció az iszlám köztársaság harcias retorikájával, ugyanakkor megfontolt lépéseivel volt jellemezhető. Ám a jelenlegi amerikai adminisztráció alatt a szerepek felcserélődtek, és Washington ijesztgeti pusztító csapások lehetőségével Teheránt.

A The New York Times tegnapi cikké­ben Trump elrendelt, majd visszavont parancsáról azt is megjegyzi: nincsenek információi arról, hogy a történtek változást jeleznek-e az elnök Irán-politikájában, vagy csupán logisztikai és stratégiai okai voltak. A The Washington Post gyorselemzése mindenesetre David Petraeust, a CIA egykori igazgatóját idézi, aki 2017-ben Trump külpolitikáját az úgynevezett őrült elmélethez hasonlította. Eszerint ez működhet olykor, ha egy ország képes elhitetni más államokkal, hogy bármire képes az ellenfél ellenőrzés alatt tartásának céljából.