Új útvonalon jön a migrációs hullám?

Lakosságarányosan nézve Libanonban él a legtöbb menekült a világon, az eleve súlyos gazdasági és politikai válságban lévő miniállamban kedden bekövetkezett robbanás pedig még az elsőre nyilvánvaló pusztításnál is sokkal súlyosabb károkat okozott. Felmerül a kérdés: kell-e attól tartania Európának, hogy Libanon felől újabb migrációs hullám indul el az öreg kontinens felé? A Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Speidl Bianka válaszolt kérdéseinkre.

People view the damaged site of Tuesday's blast in Beirut's port area, Lebanon, August 7, 2020. REUTERS/Hannah McKay - RC2U8I994PS9 Fotó: Hannah Mckay

Libanont egykor a Közel-Kelet Svájcaként emlegették, a hasonlat azonban napjainkra gyakorlatilag teljesen értelmezhetetlenné vált. A hosszú ideig tartó francia befolyás és több évtizedes megszállás miatt kifejezetten nyugatias életmóddal és viszonylagos jóléttel dicsekedő közel-keleti ország ugyanis a megszámlálhatatlan politikai és felekezeti milícia közt 1975-ben kitört polgárháború óta nem találja a kiutat a káoszból.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a felekezetek közti hatalommegosztáson alapuló politikai rendbe eleve kódolva van a működésképtelenség, az állam minden szegletébe behatoló korrupció pedig 2019-re olyannyira elfajult, hogy az ország pénzügyi rendszere gyakorlatilag összeomlott. Az államberendezkedés egyébként rendkívül aprólékosan szabályozott a keresztények és a muszlimok közötti hatalom­megosztás tekintetében, ennek oka pedig a két vallás egymással szembeni bizalmatlansága. A mesterséges egyensúly fenntartását szigorú szabályok rögzítik: 1991 óta az ország alkotmánya megköveteli, hogy az államelnöki tisztséget maronita keresztény, a miniszterelnöki posztot szunnita muszlim töltse be, míg a parlament elnökének székébe rendszerint síita muszlim ülhet.

A politikai káosz odáig fajult, hogy az ország vezetése idén márciusban csődöt jelentett, miután nem tudta fizetni az adósságát – ebben az egyébként is feszült helyzetben tört ki aztán a koronavírus-járvány. Elemzők szerint egyébként a kedd este történt katasztrofális robbanás szoros összefüggésben van az elképesztő méretű korrupcióval és működésképtelenséggel. A brüsszeli Politico tegnap azt írta: az elmúlt napokban egyre több brüsszeli tisztviselő fejében fogalmazódott meg a gondolat: Libanon kilátástalan helyzete újabb migrációs problémákat vethet fel az Európai Unió számára.

Hivatalosan több mint egymillió szíriai menekült él a mintegy öt és fél milliós országban, de a valóságban ez a szám jóval nagyobb lehet, hiszen az arab tavasz 2011-es kezdete óta a környező országokból számos menedékkérő lelt otthonra a viszonylag biztonságosnak mondható Libanonban. Eddig semmi jel nem utal arra, hogy az elkeseredett emberek Európa felé indulnának, de számos elemző emlékeztet: a bejrúti robbanás következtében háromszázezer ember vált földönfutóvá.

Lapunk megkeresésére Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elmondta: az ország lakosságának körülbelül negyven százaléka már a tragédia előtt is a szegénységi küszöb alatt élt, a gazdasági problémák következtében pedig több tízezer szíriai menekült elvesztette megélhetési forrását. – A gazdaságot már eleve a vírus is ellehetetlenítette, több mint kétszázezer ember lett munkanélküli, legalább másfél millió libanoni él szegénységben. A szíriai menekültek eddig is nyomorban éltek, a jelenlegi helyzetben várhatóan a térség elhagyására fognak törekedni – fogalmazott a kutató. Speidl Bianka szerint az állam eddig sem tudott támogatást nyújtani számukra, leginkább csak magukra számíthatnak, hiszen a nemzetközi segélyszervezetek a menekülteknek csupán egy elenyésző százalékáról tudnak gondoskodni. A kutató hozzáfűzte, Szíria gazdasági helyzete a szankciók miatt reménytelen, tehát valószínűtlen, hogy Libanonból bárki arrafelé venné az irányt. Inkább az jellemző, hogy az országban tartózkodó szíriai és iraki menekültek, valamint a libanoniak is a térségen kívüli megoldásokban gondolkodnak.