Seehofer szerint a bizottsági javaslat az ősszel jön majd, így a német elnökség mellett a 2021 januárjában sorra kerülő portugálok dolgozhatnak a reformon. Szó sincs elosztási kulcsról, azzal szemben túl nagy az ellenállás, különösképp Kelet-Közép-Európában – idézte a politikust a német Der Spiegel magazin kvótaügyben.
A belügyminiszter szavaival párhuzamosan a német sajtó nem mulasztotta el megjegyezni: az országba újabban napi 300-400 bevándorló érkezik, ami megegyezik a koronavírus-válság előtti, növekvő tendenciával. Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezetének friss adatai szerint csak júliusban több mint 7500-an érkeztek Európába tengeri és szárazföldi útvonalakon – ez kimagaslóan nagy az eddig ez évben mért 35 ezer főhöz képest. A Frontex részéről a közelmúltban azt közölték, hogy csak májusban már nyolcszor annyi illegális belépést tapasztaltak Törökország felől, mint áprilisban. Nem csoda tehát, hogy a külső határok hatékony védelme érdekében a német belügyminisztérium is a Nyugat-Balkánnal való együttműködés jelentőségét hangsúlyozza, s ezt a célt fogja szolgálni a hamarosan Bécsben megnyíló koordinációs menekültügyi központ is.
A járványhelyzet katalizátor is lehet
Március-áprilisban egy nagyon komoly csökkenést láttunk az európai illegális bevándorlási számokban, ami a koronavírus-helyzettel van összefüggésben – mondta a Magyar Nemzetnek Janik Szabolcs. A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese szerint ennek két oka van: egyrészt az Európai Unió államai és a legfontosabb tranzit- és kibocsátó államok is hoztak szigorító intézkedéseket, amelyek a szabad mozgást kívánták korlátozni. Másrészt a bevándorlók részéről is megjelenhetett egyfajta óvatosság: mérlegelniük kellett, hogy ilyen körülmények között érdemes-e folytatni az útjukat Európába. Ugyanakkor májusban elindult egy markáns felfutás, különösen a közép-mediterrán és a nyugat-balkáni útvonalon. Az utóbbin 2019. első félévéhez képest 73 százalékos éves emelkedés történt az illegális határátlépések számában, még a koronavírus ellenére is. Idén a Földközi-tenger medencéjében pedig – a Balkánt is ideértve – több mint 36 ezer érkezést regisztráltak, mondta lapunknak Janik Szabolcs. Ugyanakkor számos szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírusnak katalizátorszerepe lehet, és a következő időszakban jelentősen emelkedhet majd a migrációs nyomás az európai országokon. – Ez egyszerűen azért van, mert ezekben a szegényebb régiókban nem is a Covid–19 egészségügyi hatása lesz a legnagyobb probléma, hanem a gazdasági leállások és károk, amelyek következtében sok millió ember megélhetése került veszélybe – véli Janik Szabolcs. – Könnyű belátni, hogyha ők jövedelem nélkül maradnak, akkor ez a kilátásaikat nagyban nehezíti. Éppen az ehhez hasonló tényezők miatt hoznak az emberek migrációs döntéseket – tette hozzá. (B. A.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!