Újra kiélesedhet a migrációs vita

Több pénzt szeretne a határvédelemre az uniós költségvetésből Horst Seehofer, aki elmondása szerint az Európai Parlamenttől várja a segítséget a büdzséalku alakításához. A német szövetségi belügyminiszter friss nyilatkozataiban szigorú uniós menekültügyi reformot vizionált – szerinte a jelenlegi politikai helyzetben lényegében szó sem esik a kvótáról. Az Európai Bizottság bevándorlási reformtervét, jócskán megkésve, az ősszel mutathatják be.

Nyáron ismét felerősödött az Európába irányuló bevándorlási hullám Fotó: REUTERS/Darrin Zammit Lupi

Miközben a német EU-elnökségre hárul az Európa újjáépítését célzó gazdasági program elindítása, a következő fél év közel ugyanilyen jelentőségű feladata az uniós migrációs politika reformja lesz. Ursula von der Le­yen és az általa vezetett, tavaly decemberben munkába állt Európai Bizottság idén tavaszra ígérte a menekültpolitikai jogszabálycsomag bemutatását, de mint sok más szakpolitikát, a vírushelyzet ezt is késleltette. Jelenleg pedig az uniós keretköltségvetésről és a mentőalapról szóló végső megegyezésre kell várni – Brüsszelben nem titkolt (és lényegében már teljesült) cél, hogy a két folyamat időben váljon el, így a tagállamok ne tehessék egymástól függővé az álláspontjukat a két ügyben. Magyar szempontból sem mellékes, hogy az uniós pénzek elosztása és a migrációs vita lehetőleg minél távolabbra kerüljön egymástól.

Ezt a kimondatlan tabut döntötte meg részben Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, amikor a német EU-elnökség színeiben kritizálta a keretköltségvetés migrációs politikára eső összegeit. A bajor politikus arra kérte az Európai Parlamentet (EP): a tagállamokat tömörítő Euró­pai Tanáccsal folytatandó tárgyalásai során érje el, hogy az unió határ- és partvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a finanszírozására több pénz jusson a hétéves költségvetésből. (Mivel az EP első körben nem szavazta meg a történelmi büdzséalkut a múlt héten, tárgyalásokat folytat a tanáccsal, hogy október végéig legyen kompromisszum – a szerk.)

Nyáron ismét felerősödött az Európába irányuló bevándorlási hullám
Fotó: REUTERS/Darrin Zammit Lupi

– Ezért harcolunk most. Ezt a problémát bizony meg kell oldani – mondta a tárcavezető, Angela Merkel nyitott határok politikájának korábbi kritikusa. Seehofer központi szerepet szánna a Frontexnek a külső határok védelmében – ez a magyar kormány berkeiből kaphat majd kritikát, de a bajor politikus elképzeléseinek a többi eleme lényegében a hazai érdekekkel összeegyeztethető. Seehofer többpontos tervében ugyanis további szempontként említette, hogy a származási országokkal a mostaninál sokkal szorosabb kapcsolatot kell ápolni, így akadályozva meg a menekülthullámok kialakulását, valamint a tranzitországokat is támogatni kell a védekezés égisze alatt. Ezenkívül hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy több legyen a legális ­migrációs útvonal, a menedékjog iránti kérelmeket pedig már a külső határokon el kell bírálni. A védelemre nem jogosult személyeknek mielőbb el kell hagyniuk az unió területét – ahogy arra az Európai Számvevőszék friss jelentésében kedden rávilágított, a migránsok zöme bizony a kiutasítását követően sem tér haza.

Seehofer szerint a bizottsági javaslat az ősszel jön majd, így a német elnökség mellett a 2021 januárjában sorra kerülő portugálok dolgozhatnak a reformon. Szó sincs elosztási kulcsról, azzal szemben túl nagy az ellenállás, különösképp Kelet-Közép-Európában – idézte a politikust a német Der Spiegel magazin kvótaügyben.

A belügyminiszter szavaival párhuzamosan a német sajtó nem mulasztotta el megjegyezni: az országba újabban napi 300-400 bevándorló érkezik, ami megegyezik a koronavírus-válság előtti, növekvő tendenciával. Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezetének friss adatai szerint csak júliusban több mint 7500-an érkeztek Európába tengeri és szárazföldi útvonalakon – ez kimagaslóan nagy az eddig ez évben mért 35 ezer főhöz képest. A Frontex részéről a közelmúltban azt közölték, hogy csak májusban már nyolcszor annyi illegális belépést tapasztaltak Törökország felől, mint áprilisban. Nem csoda tehát, hogy a külső határok hatékony védelme érdekében a német belügyminisztérium is a Nyugat-Balkánnal való együttműködés jelentőségét hangsúlyozza, s ezt a célt fogja szolgálni a hamarosan Bécsben megnyíló koordinációs menekültügyi központ is.

A járványhelyzet katalizátor is lehet

Március-áprilisban egy nagyon komoly csökkenést láttunk az európai illegális bevándorlási számokban, ami a koronavírus-helyzettel van összefüggésben – mondta a Magyar Nemzetnek Janik Szabolcs. A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese szerint ennek két oka van: egyrészt az Európai Unió államai és a legfontosabb tranzit- és kibocsátó államok is hoztak szigorító intézkedéseket, amelyek a szabad mozgást kívánták korlátozni. Másrészt a bevándorlók részéről is megjelenhetett egyfajta óvatosság: mérlegel­niük kellett, hogy ilyen körülmények között érdemes-e folytatni az útjukat Európába. Ugyanakkor májusban elindult egy markáns felfutás, különösen a közép-mediterrán és a nyugat-balkáni útvonalon. Az utóbbin 2019. első félévéhez képest 73 százalékos éves emelkedés történt az illegális határátlépések számában, még a koronavírus ellenére is. Idén a Földközi-tenger medencéjében pedig – a Balkánt is ideértve – több mint 36 ezer érkezést regisztráltak, mondta lapunknak Janik Szabolcs. Ugyanakkor számos szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírusnak katalizátorszerepe lehet, és a következő időszakban jelentősen emelkedhet majd a migrációs nyomás az európai országokon. – Ez egyszerűen azért van, mert ezekben a szegényebb régiókban nem is a Covid–19 egészségügyi hatása lesz a legnagyobb probléma, hanem a gazdasági leállások és károk, amelyek következtében sok millió ember megélhetése került veszélybe – véli Janik Szabolcs. – Könnyű belátni, hogyha ők jövedelem nélkül maradnak, akkor ez a kilátásaikat nagyban nehezíti. Éppen az ehhez hasonló tényezők miatt hoznak az emberek migrációs döntéseket – tette hozzá. (B. A.)