Oroszország tekinthető Ukrajna legfőbb ellenfelének a napokban publikált, új ukrán katonai biztonsági stratégiája alapján. Krím 2014. februári orosz megszállása óta a két ország lényegében háborúban áll egymással, bár ezt hivatalos szinten azóta sem mondták ki a felek.
Az Orosz Föderáció nemzeti szinten továbbra is Ukrajna katonai ellenfele, amely fegyveres agressziót hajt végre az ország ellen, ideiglenesen megszállta a Krím Autonóm Köztársaság területét és Szevasztopol városát, a Donyecki és a Luhanszki megyék területeit, és amely szisztematikusan katonai, politikai, gazdasági, információs-pszichológiai, űrbeli, kibernetikus és egyéb eszközöket alkalmaz, amelyek veszélyeztetik Ukrajna függetlenségét, állami szuverenitását és területi integritását – áll a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által március 25-én aláírt 121/2021 számú dokumentumban.
Az orosz fenyegetések ellenére ugyanakkor a stratégia kimondja, hogy „nem cél a katonai paritás elérése Oroszországgal”, mert az „az állam túlzott militarizációjához vezetne”.
Ukrajna mindenesetre regionális szinten a Balkán, a balti- és a fekete-tengeri régió, valamint a Kaukázus destabilizációját tartja a legfontosabb biztonsági fenyegetésnek a dokumentum szerint – és ezek mindegyikével Moszkvát okolja.
Ilyen jellegű dokumentum korábban Ukrajnában nem készült. A cél: hosszú távú, összetett katonai tervezés az állami prioritásokkal összhangban. Ez lényegében egy keret, amely alapján előkészítik majd a védelmi, hírszerzési, mobilizációs és egyéb rendelkezéseket. A katonai stratégia elfogadásával egyidőben Ukrajna korábbi katonai rendelkezései érvényességüket vesztették, úgy mint még az előző államfő, Petro Porosenko által 2015 szeptemberében elfogadott katonai doktrína, és a 2016 márciusában életbe léptetett „biztonsági és védelmi szektor fejlesztéséről szóló koncepció”.
A megfogalmazott célok között szerepel „az ellenfél visszatartása az Ukrajna elleni katonai erő teljes körű alkalmazásától”, és a kelet-ukrán területek „orosz megszállásának a megszüntetése”. Kijev ugyanakkor egy másik célkitűzést is szem előtt tart a dokumentum elfogadásával: az ország NATO-csatlakozását és európai integrációját, aminek az elősegítését szintén az új stratégia elfogadásától remélik.
A stratégia végrehajtása hozzájárul Ukrajna integrációjához az euroatlanti térbe és a NATO-tagság megszerzéséhez. A dokumentum egyben a béke és biztonság fenntartására folytatott nemzetközi műveletekben való aktív részvételt feltételezi
– áll a Zelenszkij által aláírt rendeletben.
Nem ez Zelenszkij egyetlen, újabban elfogadott stratégiai dokumentuma: március 24-én az ukrán elnök aláírta a „Krím megszállásának megszüntetéséről és a reintegrációról” szóló stratégiát, amely több ponton kapcsolódik a katonaihoz. Ez lett Ukrajna első hivatalos doktrínája a félsziget ügyében annak 2014-es elvesztése óta. A dokumentumban Kijev „Ukrajna elidegeníthetetlen részének” és egyben „ideiglenesen megszállt területeknek” nevezi a Krím-félszigetet és Szevasztopol városát. A területek visszaszerzését lényegében minden lehetséges eszközzel kikényszerítenék, habár „a politikai és diplomáciai erőfeszítések prioritást élveznek”. Ukrajna továbbá nem ismeri el a Krím félszigeten élő ukrán állampolgárok „automatikus orosz állampolgárságát”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter történelminek nevezte a Krímről szóló stratégiát, miközben az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova illegitimnek hívta azt, és megjegyezte, hogy Moszkva az ukrán lépéseket a területi integritása elleni beavatkozásnak tekinti.
Ukrajna újabban egyre aktívabb külpolitikát folytat a Krím félsziget visszaszerzésére. Volodimir Zelenszkij 2020 szeptemberében jelentette be az első nemzetközi platform létrehozását a Krím ügyében. Ennek az első csúcstalálkozójára idén augusztusban kerülne sor, amely így egyben Ukrajna harmincéves függetlenségi évfordulójával kapcsolódna össze. Moszkva már jelezte: az ezen való részvételt Oroszország elleni ellenséges lépésként tekinti.
