Az uniós ügyekben irányadó brüsszeli portálnak, a Politico.eu-nak nyilatkozott Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát kérdezték a hétvégi CDU-elnökválasztásról, amelynek margóján azt mondta, hogy
az új elnöknek döntő szava lehet abban, hogy az EPP és a Fidesz kapcsolata milyen irányba mozdul el. Az első döntések egyike lesz – hangoztatta a magyar üggyel kapcsolatban. Weber szerint muszáj, hogy 2021-ben már döntés szülessen a Fidesz jelenleg felfüggesztett néppárti tagságáról.
(Ismert, a kormánypárt 2019 tavasza óta működik felfüggesztve a legnagyobb európai pártcsaládban, de annak európai parlamenti frakciójában lényegében teljes jogú tag – a szerk.)
A bajor politikus az interjúban kijelentette azt is, hogy
a jogállamisági mechanizmus terén mutatott magyar ellenkezés tovább hátráltatta a Fidesz és az EPP együttműködését.
Angela Merkel német kancellár és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője Berlinben 2019. március 25-én Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Mint fogalmazott, szinte magától értetődő, hogy a mindenkori CDU-elnök, feltételezett kancellárjelölt személye fontos szerepet játszik az EPP és egész Európa szempontjából.
„Az Angela Merkel által kijelölt utat kell folytatnunk, csak így lehetünk sikeresek a szeptemberben esedékes szövetségi választásokon” –
vélekedett, hozzátéve, hogy a CDU–CSU-szövetségnek a közép pártjaként, Európa pártjaként kell működnie.
Az uniós szintű vakcinabeszerzés mellett
Weber kiállt az Európai Bizottság biotechnológiai cégekkel folytatott tárgyalásai mellett, szerinte ugyanis jó döntés volt, hogy a huszonhét EU-ország közös beszerzést folytatott.
Ez az uniós szolidaritás egy nagyon erős jele – húzta alá. Kijelentette, hogy amennyiben az EU-országok között verseny indult volna a vakcináért, azt az EU is megszenvedhette volna.
Weber szerint a Pfizer–BioNTechkel való megállapodás kissé kései időpontját az indokolhatta, hogy előbb felelősségi kérdéseket kellett tisztázni. Annak a véleményének is hangot adott a rendelkezésre álló oltóanyag mennyiségével kapcsolatban, hogy
valójában a tagországok hibája, hogy nem adtak több pénzt az Európai Bizottságnak a beszerzéshez.
Az Európai Unió összesen 2,7 milliárd eurót áldozott erre a célra – tette hozzá, azt is hangoztatva, hogy
a koronavírus-válság megmutatta, hogy az EU-ban minél integráltabb egészségügyi politikára van szükség. „Számomra az egészségügyi unió kialakítása, az egészségügyi politika integrációja egy szinten van az euró, Schengen, valamint az egységes belső piac vívmányaival” –
szögezte le.
