A Skywalker-saga befejező része abban is jeleskedik, hogy felvonultat minden szereplőt, akit az elmúlt nyolc rész során megszerettek a nézők. Nemcsak Leila hercegnő és Luke Skywalker, no meg persze Han Solo mond a filmben kulcsmondatokat, hanem C-3PO vagy R2-D2 is. Úgy látszik J. J. Abrams megértette, hogy mért szeretik a Csillagok háborúját a nézők. Arról már nem is beszélve, hogy a 250 éves Chewbaccát ebben a részben még akkor is kiszabadítják az első rend fogságából, ha ebbe a kis kalandba majdnem belepusztul mindenki. Mert barátot nem hagyunk cserben. Még akkor sem, ha az a barát óriási szőrös majomnak néz ki, és az élet megpróbáltatásait egy kissé hisztérikus módon, magas, nyivákolós hang kíséretében kommentálja a legrosszabb pillanatokban.
Arról is kell beszélni, hogy a Skywalker kora igazán látványosra sikeredett, ráadásul éppen megfelelő mennyiségű lézerkard párbajt kapnak a nézők, akik eddig ezen a téren nem voltak elkényeztetve. És ha már a mindent átható erőhöz is eljutottunk, akkor az is a forgatókönyvírókat dicséri, hogy Raynek ebből az erőből aztán annyi jutott, ami végre elegendő ahhoz, hogy tisztességgel és nem is egy, hanem mindjárt két lézerkarddal kiálljon a legeslegfőbb gonosz ellen. Aki a háttérből irányít. A forgatókönyvírók ugyanis a fejükbe vették, hogy igazán méltó párbajban rendezik le ezt az évtizedek óta tartó háborút. Legalábbis egy időre. Jó lenne ugyanis azt hinni, hogy egyensúly lett végre az erőben. A filmnek ugyanis a két kulcsmondata így hangzik. „Én vagyok az összes Sith.” „Én pedig az összes Jedi.” Az igazán jelentős mesékhez illő ütközet kulcsmondatait minden gyermek idézni fogja, amikor a kiskatonáival újra és újra eljátssza. De az élet nehéz pillanataiban valószínűleg a Csillagok háborúján felnőtt nemzedéknek is eszébe fog jutni, hogy az erő velünk van. Nagyszüleink, dédszüleink, tanítóink, a nemzetek nagyjai, mind bennünk élnek. Mesénknél maradva: az összes jedi. És persze az erő, az isteni szeretet, mely átjár mindent. A Csillagok háborújának kilenc részes sorozata megtanított tehát arra, hogy mit kell tenni azért, hogy az erő velünk legyen. Mert végvári vitézekre, akiknek nemcsak az esze, de még a szíve is a helyén van, az egész emberiség története során mindig szükség volt, amikor hódító birodalmakkal kellett szembenézni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!