A M. É. Z. még mindig meg nem értett zenekar

Nem kerek ugyan az évforduló, de József Attila iránti tiszteletből a 32 éves M. É. Z. együttes, másként a 32 éve Meg nem Értett Zenekar alapítójával, vezetőjével, Pálvölgyi Ádámmal beszélgettünk, aki elárulta: noha más műfajban alkotnak, egyik példaképük mégis a Muzsikás. Hogy miért, az kiderül az interjúból.

Pálvölgyi Ádám (a jobb szélen) szerint a M. É. Z. az ír zenészeknél is rockosabban muzsikál

A M. É. Z. némileg saját képére formálta a népdalokat, sőt Hobóval közös, magyar nyelvű lemezt is készítettek. Legújabb munkájuk a vírusjárvány alatt összepróbált ír–skót irodalmi est Kautzky Armanddal. Ám a szigorítások nyilván a Meg nem Értett Zenekarra is hatottak.

– Az évi 80-90 koncert helyett idén jó, ha elérjük a 30-at – fogalmazott a muzsikus. Nemcsak fesztiválok maradtak el, de a Filharmónia Magyarország utazó előadásai is, amelyek keretében egészen kis településeken mutathatták meg az ír és skót népzenét rendhagyó énekórákon. Az ilyen utak alkalmával egy hét alatt játszottak le annyi koncertet, mint most egész esztendőben. Szerencséjükre azért nem jutottak koldusbotra, mivel nem főállású muzsikusok.

– Amikor zenélni kezdtünk, már nem voltunk fiatalok, s valamiféle egzisztenciával rendelkeztünk. Amikor már annyit kerestünk a zenével, hogy feladhattuk volna az állásunkat, akkor születtek sorban a gyerekeink – idézte fel a gitáros, basszusgitáros.

Az élőzene háttérbe szorulásakor felmerült a külföldi fellépések lehetősége, sőt éltek is vele: Ausztria, Dél-Németország, Olaszország, Horvátország csupa olyan hely, ahol sikert arattak. Az ok némiképpen prózai: ezekbe az országokba problémásabb és drágább Írországból zenekart hívni, így kerültek ki jeles fesztiválokra, melyeken helytálltak. – Nem azt nézték, honnan jöttünk, hanem azt, mit csinálunk. Írországban viszont sosem léptünk fel, de Magyarországra látogató ír zenészekkel játszottunk. Tetszett nekik a közös zenélés, mert izgalmas volt, hogy számukra a megszokottnál rockosabban muzsikáltunk. Felléptünk a Jethro Tull előtt, és úgy tűnt, ők sem puszta udvariasságból dicsértek, hanem talán azért is, mert az írek lelkülete hasonlít a miénkhez: kis nép, viharos történelemmel – mondta Pálvölgyi Ádám.

Noha Írországban nem léptek fel, ír, skót közönségnek már muzsikáltak, és velük együtt énekelték a dalokat. A zenész fel is idézett egy vicces emléket ebből az időszakból. – A brit követségen is koncerteztünk. Elég jól ment, ám az egyik dal után nem tapsoltak. Nem értettük. Míg a végén kiderült, hogy az ugyan népdal, de az IRA használja indulójának.

A harminckettedik születésnapra a Kondor Béla Művelődési Ház készül MÉZeummal, fotókiállítással, a rendhagyó koncerten az 1988-as felállás is színpadra lép, de nem marad el a táncház sem. Ezzel kapcsolatban Pálvölgyi Ádám felidézte, hogy a Közgáz klubban tartott első táncházukon a zenekar kotta után játszott. Felnézve látták, amint „esnek-kelnek” az emberek, rohannak, kifulladnak a rettentő gyors tempó miatt.

– Így lettünk Meg nem Értett Zenekar. De természetesen megtanultuk rendesen húzni a talpalávalót.