„Kértünk egy kávét és valamit jéggel”

Egy rekedtes férfihang énekel. Nem is kell tovább ragozni, mindenki tudja, hogy Charlie-ról van szó.

Egy rekedtes, cigarettafüstös férfihang énekel, blues, jazz és a többi. Nem is kell tovább ragozni, mindenki tudja, hogy Charlie-ról van szó. Arról a Charlie-ról, aki a 2006-os Másképp ugyanúgy című lemeze óta nem adott ki új albumot. Korántsem vonult vissza, de ezidáig új dalokkal nem rukkolt elő. Igaz, aki a Jég dupla whiskyvel, a Skandináv éjszakák, az Annyi minden történt – és így tovább – dalokat jegyzi, az egy életre szóló dallistát állított össze, amit a közönség soha sem fog megunni. De szinte tizenöt év után, mivel állt elő Charlie és zenekara? És mennyire vannak „mindenen túl”?

„Gyere, üljünk le kicsit, egy füstszagú helyen, ahol kértünk egy kávét, és valamit jéggel”. Alkalmasint dupla whiskyt. Kissé unortodox módon kezdem a recenziót, a Mindenen túl című lemez És most ne rontsuk el című dalával. Ez ugyanis az egyetlen dal, melynek szövegét Horváth Attila írta. Az a Horváth Attila, aki megalkotta Charlie dalszövegvilágát, ám a mostani lemezen – magánéleti okokból – nem tudtak úgy együtt dolgozni, mint régen. És mégis, ez a dal rögtön visszarepít a kilencvenes évek elejére, nem csoda, hisz a lemez legbluesosabb dala, hangsúlyos szaxofonjátékkal, a jól ismert vokálokkal fűszerezve.

Régi és új. Mint ahogy az egész lemez egyfajta folytatás, de összegzés is. Telitalálatok azok a dalok, amelyek a klasszikus Charlie-világot képviselik, és talán koncerten jól szólnak majd a magas vokálokkal megtámogatott funkysabb, poposabb dalok, női-férfi duettek, de aki azt az igazi piszkos whiskys­poharas életérzést keresi, alighanem az előbbieket fogja szeretni. Már rögtön a lemez elején feltűnik valami furcsa és megmagyarázhatatlan: Charlie-nak ugyanolyan a hangja, mint mindig.

Valahogy nem öregszik ez a hang, néha vidámabb, néha melankolikusabb, a lassúbb és a középtempójú dalokat egyaránt jól bírja. Amelyek különben most is szerelemről, utazásról, zenéről, jókedvről s örömről, nőkről, egészen emberi dolgokról szólnak – ám mindegyiken érezhető már a kissé túl vagyunk már mindenen életérzés, egyfajta kései bölcsesség árad belőlük, talán ebben térnek el a korábbiaktól.

A lemez legelső dala a gyorsabb tempójúak közé tartozik, a Mindenen túl pörgősen indít, és benne van minden charlie-s zenei elem – a zene, a ritmus és a szöveg –, ami igazán egyedivé teszi, a jól bevált recept szerint írták, jó gitárjátéka, fülbemászó refrénje van. Következik a Leszek-e én? amely egy nagyon lírai, szentimentális, lassú dal, balladának nem nevezhető, inkább átvezetésnek – ám nem lesz a Könnyű álmot hozzon az éj párja. Az nyer, aki nevet – akárcsak a Kettőből a fél – kissé újhullámosabb, poposabb dalok, nem az a füstös, bluesos, whiskys világ, ami Charlie védjegye, ez a szövegen is érződik, de koncerten akár jól is szólhatnak a dalokat domináló vokálok.

Az Álarc nélkül – Pálinkás Gergely és Toldi Tamás szerzeménye – talán a lemez legőszintébb dala, emberi kapcsolatokról, álarctalanságról, ebből alighanem sláger lesz. A dal nagyon latinos beütésű, melyben a legjobbkor szól a trombita és a finom hangú fuvola, fülbemászó refrénje és ritmusa a táncparkett jó kísérőjévé teszi. Az Egyszer az életben – ketten éneklik, férfi vokállal – ironikusabb, frivolabb, pörgősebb dal, a zene és szöveg szempontjából is, akárcsak a Most vagy soha. Az Ameddig szól bennem a dal afféle zenei hitvallás, a jó fúvós kezdés és kíséret már garantálja a sikert, ez is inkább a korai Charlie-dalokra emlékeztet, bluesosabb, jó refrénnel. A Földobott kő – „Tomi dala” és a Hazavárt egy-egy duett, az előzőt Tóth Verával közösen énekli Charlie jó barátja, Somló Tamás emlékére, az utóbbi szintén egy lassú, de jól rezonáló dal.

A Cyber War és a 50 millions piano players in China – Kristóf Gábor „Dugó” szerzeményei – funky dalok, gyorsabbak, melyben kiemelkedően szólnak a fúvósok. És persze kissé új, korszerű témákkal keverik fel a szokásos állóvizet, ezek tipikusan azok, amelyekkel külföldön lehet kísérletezni. A bónuszdal, az Akkor szóljatok összefoglalja az egész lemez hangulatát.

A Mindenen túl egyfajta összegzés, de tartogat meglepetéseket: klasszikus Charlie-dalokat és kísérletezőbb zenét is kapunk. A szövegírók legtöbbször betöltötték a Horváth Attila után maradt űrt, ám itt-ott akadtak hiányosságok ezen a téren. A dalszövegkönyvet viszont hiányoltam a lemez mellől – az utóbbi években ez a CD-k nélkülözhetetlen kísérőjévé vált –, csupán egyetlen dalszöveg található meg a jobb belső borítón, a Földobott kő – „Tomi dala” mellette pedig Charlie és Somló Tamás közös fényképét láthatjuk. A legjobb dalok: Mindenen túl, Álarc nélkül, És most ne rontsuk el, Ameddig szól bennem a dal, Most vagy soha, Akkor szóljatok.

Charlie: Mindenen túl. Charlie Music 2020.