A történet cseppet sem kitalált. A Festetics-kastély utolsó úrnője, özvegy Haugwitz Mária grófnő, a gyermek Festetics (IV.) Györggyel, a hercegi cím örökösével, 1944 szeptemberében elhagyta az országot. A szovjet csapatok 1945 márciusában érték el Keszthelyt. A front elvonulása után kifosztották a Festetics-kastélyt, ám csodával határos módon a kincsek egy része megmenekült, mert a szovjet városparancsnok, Ilja Illarinovics Sevcsenko, a fosztogatásokat megelőzendő, lefalaztatta a könyvtári szárnyat az oda elrejtett értékekkel együtt.
A vállalkozókedvű csapatok feladata megtalálni az átjárót s a titkos szárnyat a kincsekkel. A kalandjáték forgatókönyvét történész írta. A negyven négyzetméteres játéktérben korabeli, valósághű környezetet alakítottak ki. A játék célja a Festetics család élettörténetének megismertetése.

A Festetics-örökséget bemutató beruházásra a keszthelyi önkormányzat nyert európai uniós pályázati forrást, amelyből mintegy ötvenmillió forintot a múzeumi infrastruktúra fejlesztésére és a szabadulószoba kialakítására fordítottak.