Nagy licitharc után kelt el a magyar koronázási palást töredéke

A műtárgyak és festmények mellett igazi történelmi kuriózumra, a magyar koronázási palást egy töredékére is licitálhattak tegnap a BÁV centenáriumi aukciójának első napján. És fellélegezhetünk, hisz jó helyre került: a történelmi ereklyét a Magyar Nemzeti Múzeum 21,25 millió forintért vásárolta meg.

Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által adományozott miseruhából készült palást a magyar királyok koronázási viseletének elengedhetetlen része volt. Az 1848–1849-es szabadságharc után erősen megrongálódott paláston Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat végeztek.

Ekkor került ki belőle az aukcióra kínált, aranyszálakkal hímzett és igazgyöngyökkel díszített darab is.

A műtárgyat az aukció előtt levédték, így a magyar államnak elővásárlási joga volt a tételre.

A palást darabkája Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A helyszínen óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát. A győztes mégis egy online licitáló volt, aki 21,25 millió forintot ajánlott a magyar történelem egy darabjáért.

Nem sokáig örülhetett azonban a nyertes, néhány perc múlva a Magyar Nemzeti Múzeum bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával.

A koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabját, a palástot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Így a közelmúltban felfedezett töredék, a palást fordulatos történetének egy új fejezetével gazdagodva visszatér oda, ahonnan 150 évvel ezelőtt, az 1867-es átalakítás során kikerült.

A palásttöredék története

Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot – a források szerint – III. András viselte először, majd a XX. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Évezredes története során számos viszontagságon ment keresztül. Az 1848–1849-es szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, így Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor, a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült kisméretű, négy centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt leszármazottai egy pénztárcába zárva őrizték. A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét.