A következő tablón a Jelentés öt egérről című novelláról olvashatunk. Ez a szenvtelenül, mégis provokatívan hétköznapi történet valójában a forradalom vérbefojtásáról és a kádári megtorlásról szól. Pályájának fontos állomása az 1975-ben megjelent Alakulások című gyűjteményes kötet, amely kétségtelenül igazolja, hogy már jóval több, mint jelentős alkotó. Regénypoétikája, szerkesztési-ábrázolási technikái mások mellett Camus, Proust, Joyce és Thomas Mann prózáját idézik. Ennek a látásmódnak a mesterdarabja az 1968-ban írt Saulus.
A nyolcvanas-kilencvenes években egymás után jelentek meg korábbi és új írásait tartalmazó kötetei, illetve esszékötetei. A Kossuth-díjat 1990-ben elfogadta, ám az évtized végére súlyosbodó betegsége miatt már nemcsak új műveket nem írt, de közszerepléseket sem vállalt. Húsz évvel ezelőtt, 2001. július 22-én hunyt el Budapesten. „A legtöbb, amire vállalkozhatunk: világosan megírni a homályt” – vallotta meg naplójegyzeteiben, s a tárlat utolsó tablójára is ez a szentenciózus mondat került.
Fotó: Bach Máté
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!