Filmtörténeti időutazásra hív a Ludwig Múzeum

A magyar film születésének 120. évfordulója alkalmából Nagylátószög – 120 éves a magyar film címmel kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban, amely átfogó képet nyújt a magyar film történetéről a kezdetektől napjainkig. A nagyszabású tárlat a Nemzeti Filmintézet szakmai közreműködésével valósult meg és november 14-ig látható.

Nagylátószög - Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum / fotó:[email protected]

Az első megrendezett jeleneteket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot 1901. április 30-án mutatták be a budapesti Uránia Tudományos Színházban. Ezt az időpontot tekintjük a magyar film születésnapjának. Százhúsz év telt el azóta, hosszú, fordulatokkal teli időszak, amelynek eredményeire, értékeire és kihívásaira ilyen távlatból érdemes visszapillantani. Az évforduló alkalmából a Ludwig Múzeumban megrendezett kiállítás nagyívű áttekintést nyújt a magyar mozgókép történetéről a kezdetektől napjainkig – áll a Nemzeti Filmintézet lapunkhoz eljuttatott közleményében. Mint írják, a tizennégy kiállítóteremben megtekinthető tárlat gazdag fotóanyaggal, plakátokkal, a filmekben szerepelt és azokhoz kapcsolódó tárgyakkal, eszközökkel, jelmezekkel, díjakkal, magyarázatokkal, stílustörténeti összeállításokkal, vetítésekkel enged betekintést a magyar film történetébe.

Az egyik kiállítótér a 14-ből
Fotó: Rosta József

A magyar mozgókép történetét a sokszínűség, a szerteágazó, összekapcsolódó, majd újra eltérő utak jellemzik, amelyek alakulásában a történelemnek éppúgy szerepe van, mint az újító szándékoknak és gondolatoknak. A kiállítás célja, hogy átfogó képet adjon a hazai filmművészet és filmipar múltjáról és jelenéről, amely első pillanatától kultúránk fontos területe.

A tárlat különleges utazásra invitál, bemutatja a mozgókép megszületése előtti korszak kísérleteit, az ekkoriban népszerű optikai játékokat és a magyar némafilmek csodálatos világát. Eddig soha nem látott minőségben kerülnek a közönség elé az első Magyarországon forgatott filmfelvételek, amelyeket a Lumière-cég megbízottjai készítettek Budapesten, 1896 májusában. A filmek megörökítik a Lánchídon áthaladó forgalmat és a millenniumi felvonulást a várbeli Dísz téren. A lyoni Lumière Intézettől kölcsönkapott, 125 éves filmtekercsek 4K felbontású digitalizálását a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság végezte. Megismerhetjük továbbá a néma- és a hangosfilmkorszakot, a magyar film aranykorait, a kortárs filmsikereket, amelyek kapcsán több fontos fesztiváldíjat eredetiben is megcsodálhatunk. A kiállítás történeti áttekintésében kiemelt helyet kapnak a külföldön, elsősorban Hollywoodban sikereket arató magyar filmesek, a magyar és magyar származású Oscar-díjasok is. Infografikus óriástérképen követhetjük a magyar filmesek elvándorlási hullámait és célállomásait.

Természetesen a vetítések sem maradnak el
Fotó: Rosta József

A közlemény szerint a filmkészítés folyamata, a gyártás technológiája és a filmvetítés élménye egyformán fontos része ennek a világnak, ezért a kiállítás ezek bemutatásának is teret nyit. A vetítőgépek, kamerák és gyártási eszközök mellett eredeti jelmezeket, maketteket is láthatunk, valamint egy vetítőterem is helyet kapott a tárlaton. A kiállítás címe, a Nagylátószög, nemcsak időben, hanem térben is érvényes. Különleges dokumentumok, relikviák teszik izgalmassá ezt a filmtörténeti időutazást.

A kiállításhoz minden korosztály számára változatos programok kapcsolódnak: múzeumpedagógiai foglalkozások, nyári táborok, tárlatvezetések, előadás-sorozat, könyvbemutatók és filmvetítések várják az érdeklődőket.

A tárlat kurátora volt Balogh Gyöngyi, Barkóczi Janka, Boronyák Rita, Czirják Pál, Erdős Emese, Fazekas Eszter, Hussein Evin, Kurutz Márton, Löwensohn Enikő, Orosz Anna Ida, Ráduly György, Takács Rita, Torma Galina, Varga János, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum munkatársai.