időjárás 23°C Ulrik 2022. július 4.
logo
Stabilitás és kiszámíthatóság a cél

Többletforrásokat ad a kultúrstratégiai intézményeknek a kormány

Petrovics Gabriella
2021.07.26. 16:52
Többletforrásokat ad a kultúrstratégiai intézményeknek a kormány

A Nemzeti Kulturális Tanács tizenhét kultúrstratégiai intézményének állami támogatása 2021-től 13,5 milliárd, 2022-től 17 milliárd forinttal nő – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ma a Pesti Vigadóban. Mint elhangzott, a kulturális élet szereplői a közösségi élet újraindításának motorjai, ezért a kormány a szektor anyagi és szakmai elismerését fontosnak tartja.

Összesen mintegy 15 milliárd forinttal nő 2021-től a tizenhét kultúrstratégiai intézmény állami támogatása, ez lehetővé teszi kiszámítható és magas színvonalú működésüket a 2021–2025 közötti években. A többletforrások célja, hogy a nemzet kulturális örökségének megőrzése és gyarapítása szempontjából stratégiai jelentőségű intézmények zavartalanul működhessenek a koronavírus-járvány okozta nehézségek után is. Az erről szóló kormányhatározat ma jelent meg.

Gulyás Gergely miniszter a sajtótájékoztatón kiemelte: az idei többletforrásokat a kabinet augusztus 1-jével, illetve október 1-jével biztosítja, a jövő évtől a költségvetés normális rendje szerint történik a támogatás. Azt remélik, hogy ez mérföldkövet jelent majd, méltó kereteket és anyagi biztonságot teremt a kultúrában dolgozóknak. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúra megbecsültsége szorosan összefügg az ország megbecsültségével.

– Magyarország kulturális nagyhatalom, és úgy tűnik, az idei gazdasági növekedés lehetőséget ad a terület kiemelt támogatására – hangsúlyozta a miniszter.

Beszédében kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács (NKT) megalakulásáról 2019 decemberében döntött a kormány. A cél az volt, hogy legyen egy, a nemzeti kultúra összefogásáért felelős szervezet, amely időről időre megvitatja azokat a stratégiai kérdéseket, amelyek a kulturális területet érintik.

Gulyás Gergely és Vashegyi György a Pesti Vigadóban Fotó: MMA

A tanács biztosítja a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait, javaslatot tesz a kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára, véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket. Tevékenységéről évente beszámol a kormánynak. A magyarországi kultúrstratégiai intézmények közé tartozik a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, a Művészetek Palotája, a Honvéd Együttes, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarságkutató Intézet, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet, valamint a Nemzeti Filmintézet. De az NKT tagja a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is.

A miniszter felidézte, hogy a kulturális szféra nem sokkal az NKT megalakulása után a koronavírus-járvány miatt komoly nehézségekkel szembesült, hiszen megszűntek a rendezvények, bezártak a múzeumok, és az online tér kivételével jó ideig nem voltak adottak a feltételek, amelyek biztosították volna a megfelelő működés lehetőségét.

– Ennek ellenére a tanács aktív volt, a rendszeres konzultációk alkalmával látszott, hogy a vezetőknek pontos képe van intézményeik jövőjéről, a magyar kultúrában elfoglalt helyéről – mutatott rá Gulyás Gergely.

Vashegyi György, az MMA és egyben az NKT elnöke úgy fogalmazott: a magyar kultúra történetében korábban nem fordult elő, hogy a működésének gerincét adó intézményeket ötéves folyamatra tervezhető anyagi háttér biztosításával lássa el a mindenkori kormány. Vashegyi György lapunk kérdésére elmondta, hogy először a kultúrstratégiai intézmények 2021-2025. közötti stabil működéséhez szükséges pluszforrásokra vonatkozó javaslatokat készítették elő, ezek megerősítéséről szól a ma megjelent kormányhatározat, hiszen a kormány elképzelése szerint ezek a kultúrstratégiai intézmények a magyar kulturális élet zászlóshajói. Most pedig az egyes kulturális területekre a 2022-2026. évekre vonatkozó stratégiák kidolgozása következik.

– Megnyílt az út az intézményekhez tartozó, az általuk leírt terület kulturális stratégiáinak elkészítése előtt. Reményeink szerint erről, a 2022 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan még ebben az évben szintén döntést fog hozni a kormány – fűzte hozzá Vashegyi György.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.