A Tabán Múzeum, mely a hajdani városrész apró emlékeinek gyűjteménye volt, őrzött egy tréfás porcelánfigurát: a háromcsőrű kacsát. Annak a története pedig a következő: Szabó Lőrinc 1937 márciusában betért a Háromcsőrű Kacsához címzett kiskocsmába, másnap aztán megírta két nótáztató úr „pattogva dünnyögő” dalát Éjféli közjáték címmel. „Esett és fújt; mint a sörét, úgy / vert minden csepp, úgy süvített; / de a Háromcsőrű Kacsá-ban, / hová behajtott a hideg, / forralt bor és fűtött kemence / mellett megenyhűlt a világ…” A vers a Pesti Napló húsvéti számában meg is jelent, hatása váratlan és példátlan volt. Az eldugott kisvendéglőt elözönlötték a kíváncsiak, máról holnapra híres, divatos hely lett belőle.
Mélyre süppedt, ódon épületben található a Háromcsőrű Kacsa. A ház valamikor kolostor volt, 1400 körül építették a pálosok, a török uralom után a ferencesek birtokába került. A tabáni dunai kikötő építésekor áttörték a ház falát, hogy falépcsős átjárót létesítsenek a kikötőhöz. Valóságos labirintus a Háromcsőrű Kacsa épülete. De honnan kapta a nevét? Erre többféle verzió van – idézi az egykori tulajdonost a Taban-anno.blogspot –, állítólag Jules Moincau Háromcsőrű kacsa című operettjéről nevezték el, melyet 1883-ban játszottak a budai Várszínházban. Addig Arany Perec volt a vendéglő neve. Öreg nénikék ellenben azt rebesgetik, hogy sok-sok évvel ezelőtt az Arany Perec baromfióljában háromcsőrű kiskacsa bújt ki a tojásból. Csodájára járt az egész város.
Ilyen és hasonló históriákért jött létre a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb tagintézménye, a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely. Azokért az elbeszélésekért, amelyeket már megírtak és közös kinccsé váltak, meg azokért, amelyek ott rejtőznek bennünk, és csak arra várnak, hogy megmutatkozzanak. A Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely nyílt napot rendez pedagógusoknak szeptember 28-án, kedden 15 órától a tabáni épületébe, amelyre előzetes regisztrációval ([email protected]) minden érdeklődőt szeretettel várnak. A Mesemúzeum szomszédságában, annak párjaként kialakított műhely a kisebbek után a felső tagozatos korosztálynak is lehetőséget teremt az önkifejezésre, történetalkotásra.
– A tavaly ősszel éppen csak megnyílt, majd a járványhelyzet miatt hamar ideiglenes zárásra kényszerült Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely a 10–14 évesek szövegértő és -alkotó készségeinek fejlesztésével, a gyermek- és ifjúsági irodalom közvetítésével foglalkozik – meséli Helmich Katalin, a műhely vezetője. – A történetek az életünkben mindenütt jelen vannak. Ha magyarázatot kívánunk adni számunkra fontos eseményekre, akkor történetet mesélünk. Az elbeszélés tehát nem csupán kommunikációs műfaj, hanem az emberi gondolkodás sajátos formája. A foglalkozás középpontjában álló történetalkotás átjárást biztosít a mindennapok eseményei, a személyes történetek és az irodalmi alkotások között: bekapcsolja a személyest a közösbe, és azon keresztül kínál lehetőséget az azonosulásra, az identitás megerősítésére.
A történeti tér bejárását egy-egy fiktív főhős köré szervezik a múzeumpedagógusok, ezt követően gyűjtik össze és dolgozzák ki a látogatók a további mozzanatokat: a helyszínt és a cselekmény idejét, a bonyodalmat és tetőpontot, hogy aztán a saját kreatív képességeik segítségével állítsák helyre a kibillent rendet.

Nyilvánosságra került, mi okozta Ozzy Osbourne halálát
A New York Times hozzájutott ahhoz a halotti bizonyítványhoz, amelyet a néha rocksztár lánya nyújtott be.