Az apátlan nemzedék

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából konferenciát rendezett a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Árvák, özvegyek, veszteségek, traumák – családtörténetek a GULAG és a Vörös Csillag árnyékában címmel a transzgenerációs traumákat igyekszik feldolgozni a konferencia.

Gulag konferencia a Nemzeti Múzeumban, Pintér Jolán Fotó: Bényei Adrienn

Szalay-Bobrovniczky Vince  köszöntőbeszédet mond    Fotó: Bényei Adrienn

 A köszöntőbeszédek után következett a konferencia. Rácz János nyitotta meg a Politika és történelem című  első szekcióülést. Elmondta, hogy személyesen is érintett, mert nagyapja a málenkij robotban vesztette életét. Horváth Attila alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár tartotta az első előadást  A kollektív felelősség elve a szovjet típusú diktatúrában – Az elítéltek, deportáltak családtagjaival szembeni diszkriminatív intézkedések címmel. Előadásának elején kiemelte, hogy olyan témákról lesz szó ezen a napon, amelyek a hozzátartozók sorsával foglalkoznak, akiket „apátlan nemzedéknek” neveznek. Kiss Dávid tudományos munkatárs „S csak terólad álmodom az álmom” – A magyar foglyok hozzátartozóinak sorsa a második világháború után címmel tartott előadást. Máthé Áron, a NEB  elnökhelyettese Az egész család bűnös – az ALZSIR lágerről beszélt. Kovács Emőke történész, a Gulág Alapítvány szakmai tanácsadója a Regős család XX. századi szenvedéstörténetét tárta fel.

 A második szekció a Család és történelem címet kapta, melynek levezető elnöke Kiss Dávid volt. Jászberényi József felnőttképzési igazgató, irodalomtörténész Az abszurditás mint létforma – Egy újpesti család kálváriája mint kicsinyítő tükör címmel tartott előadást. Csarnai Márk történész egy kárpátaljai református család sorsát ismertette. Hajagos Csaba osztályvezető-főmuzeológus, örökségvédelmi szakértő „Elterelt álmok. Hitt csodák” címmel egyéni sorsokat és családi tragédiákat mutatott be a mai Bács-Kiskun megye területéről. Mező Gábor kutató, újságíró Halál a rizsföldön címmel Bethlen Margit és Ambrózy Gyula történetét osztotta meg a közönséggel. Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató Nóra néni batyuja. A kitelepítések és internálások elfeledett emlékezete címmel tartott előadást, Rácz János tudományos munkatárs pedig 1945 szovjet szelleme 1956-ban – Egykori hadifoglyok és táborlakók az 1956 utáni megtorlásokban címmel. 

Ebédszünet után a Trauma és történelem című szekcióüléssel folytatódik a program, melynek levezető elnöke Tóth Eszter Zsófia. Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus, szexológus, felsővezetői coach előadásának címe: Transzgenerációs trauma és a megküzdés lenyomatai identitásunkban. Bern Andrea családtörténet-kutató előadása: Családtörténeti csendek. Elhurcoltak, kitelepítettek, hadifoglyok, erőszakot elszenvedők történeteinek családon belüli emlékezete – Magyarország szovjet megszállásának transzgenerációs hatásai (1945–1951). Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta a Transzgenerációs trauma és közösség témakörről beszél. Friedrich Anna író, pszichológus előadásának címe: Csend után homály – „fekete lyukak” az énkép formálásában. Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója: „Apámnak zöld szeme volt” – Az apátlan társadalom pszichológiája címmel tart előadást, Orsolics Zoltán Zénó szociális munkás, családrendszer-terapeuta, coach pedig Történelmi trauma és alkoholizmus címmel. 

Az esemény záróprogramja A nép ellensége című monodráma megtekintése, amely Rohr Magdolna életéről készült. Közreműködik Sztankay Orsolya színművész. Rendező: Török Tamás író, dramaturg. A rendezvényt a Miniszterelnökség támogatta.

Borítókép: Édesanyja halálát követően Pintér Jolán vállalta azt a küldetést, amelyet szülei és sorstársaik elkezdtek (Fotó: Bényei Adrienn)