A fiatal Dohnányi Brahms stílusának hatása alatt írta szerenádját, míg Brahms a magyar nép szeretetének művészi jelképeként saját anyanyelvünkön szólított meg minket. Épp a népzenekutató Bartók Béla ösztönzésére született meg a Magyar táncok forrásaira vonatkozó első alapvető tanulmány, amely azok népies eredetét igyekszik beazonosítani. Haydn, aki szintén kiválóan ismerte és szerette a korabeli népies műzenét és cigányzenét, Eszterházát a korabeli magaskultúra egyik olyan centrumává tette, melynek ragyogása egész Európát bevilágította.
Alexander Sitkovetsky, akinek egy kritikus szerint „olyan hegedűs tradíció áll a háta mögött, amelyet napjainkban ritkán hallani”, a legnagyobb kamarazenekarok és szimfonikus zenekarok élén szerepel vendégként szerte a világban.
A brit hegedűművész Moszkvában született nagyhírű zenei családban. Első zenekari szólóestjét nyolcévesen adta, ugyanebben az évben bekerült a londoni Yehudi Menuhin Iskolába, ahol a névadó mesterrel több alkalommal is felléphetett. A világ vezető zenekarainak, többek között a londoni Royal Philharmonic, a London Mozart Players, a berlini Konzerthaus Orchestra, a Moszkvai Kamarazenekar, a BBC Concert Orchestra állandó vendége.
Elkötelezett kamarazenészként a Sitkovetsky Piano Trio alapítója, amellyel többek között a londoni Wigmore Hallban, az amszterdami Concertgebouw-ban és a New York-i Carnegie Hallban is felléptek már. 2011 óta a Julia Fischer által alapított vonósnégyes tagja.
Műsoron:
Dohnányi: C-dúr szerenád, op. 10
Haydn: A-dúr („Melk”) hegedűverseny, Hob. VIIa:3
Brahms: Magyar táncok, WoO 1 – válogatás
Bartók: Divertimento, BB 118
Közreműködik:
Alexander Sitkovetsky (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Borítókép: Anima Musicae Kamarazenekar (Forrás: Anima Musicae Kamarazenekar)
