A táncművészetben a Carmina Burana számos feldolgozását láthattuk már, de ez a táncprojekt harminc csodálatos táncossal, Marko Japelj díszletében lélegzetelállító vizualitást ígér július 1-jén.
Edward Clug koreográfiája a kör fogalmán alapuló kompozíció szerkezetét követi, amely az örömből, keserűségből, aggodalomból és reményből álló létezési ciklust testesíti meg, a sors nagy kerekét, amely feltartóztathatatlanul megfordul.
A koreográfus elsősorban a mozgás olyan spontán impulzusait kereste, melyek a zenei folyamat kibontakozása közben megszólítják a nézőt, és észrevétlenül bevonják őt ebbe a folyamatosan hömpölygő életkörforgásba.
A Carmina Burana után a Tavaszi áldozatot láthatja a közönség, amely kétségkívül a XX. század ikonikus remekműve.
Nemcsak Sztravinszkij zeneszerzői életművében jelent fordulatot, de a zenetörténetben is.
A legenda egy szűz rituális feláldozásáról szól, akinek addig kell táncolnia, míg holtan nem esik össze, hogy a föld megőrizze termékenységét és a közösség visszanyerje a pogány Tavaszisten jóindulatát. A darab minden mozzanata a tavasz újbóli eljövetelére fókuszál.
Július 8-án és 10-én a Tosca című opera igazi csemegének ígérkezik, hiszen
Cavaradossi szerepére a világhírű tenort, Francesco Melit sikerült megnyerni. A La Scala, a Metropolitan és a Covent Garden sztárja először lép fel Budapesten.
Toscaként, a szerep egyik legavatottabb megformálóját, a Kossuth-díjas Sümegi Esztert láthatja a közönség, míg Scarpia szerepében Kálmándy Mihályt hallhatjuk. Az előadást Kesselyák Gergely dirigálja, továbbá közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa.
A Tosca az egyik legszebb és legelragadóbb mű az opera történetében. Lebilincselően izgalmas alkotás a szeretetről, harcról és féltékenységről. A közönség számára a szenvedélyek izzásán felfutó katarzis, az énekeseknek művészi kiteljesedés. Az egyes karakterek a legnagyobb világsztárok szerepálmai, hiszen tökéletes énekesi és színészi alakítást igényelnek. A történet középpontjában egy olyan nő áll, aki a szerelméért feláldozza önmagát, bosszút állva az őt ért igazságtalanságokért és hazugságokért. Megmutatja, hogy a szerelem erejével hogyan tud egy nő hű maradni önmagához és ahhoz, amiben mindenekfelett hisz. A művet Rómában mutatták be és Puccininek országos, majd nemzetközi ismertséget hozott, hiszen néhány éven belül a világ hatvan nagyvárosában tűzték műsorra és a mai napig a modern repertoár egyik alapja.
Michael Kunze és Sylvester Levay kiemelkedően népszerű musicalje, az Elisabeth debütál július 22-én és 23-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház és a Margitszigeti Színház közös szabadtéri bemutatóját Szente Vajk rendezi. Az előadásban a halál lép elő főszereplővé, akinek alakját a valódi Sisi által írt versek ihlették meg. Elisabeth szerepében Polyák Lillát láthatja
a közönség, de színpadra lép mások mellett Bori Réka, Orth Péter, Koltai-Nagy Balázs, Serbán Attila, Kovács Gyopár és Szemenyei János.
