Vidnyánszky Attila szerint a művészet mindig állásfoglalás a világról

„Nagyon fontos megőrizni a józanságunkat a világon egyre inkább eluralkodó őrület közepette” – nyilatkozta a Mandinernek adott interjúban Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatójával Farkas Anita beszélgetett az orosz–ukrán háború kulturális vonatkozásairól, a művészet feladatáról, politikai küldetéséről, illetve a jövőbeli tervekről, köztük a Színházi Olimpiáról.

Vidnyánszky Attila\rBudapest\r2022.05.30.\rFotó: Ficsor Márton

A Nemzeti Színház új évadával kapcsolatban azt is megtudhattuk, hogy fontos előadása lesz az igazgató által rendezett Székely fonó – a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és a Zeneművészeti Szakgimnázium tanulóinak közreműködésével –, amely „egy régen eltűnt, de lelkünkben még ma is létező, a szívünkben örökre vágyott aranykorról, paradicsomról beszél – némileg szembeállítva a mostani világunk borzalmaival”. Brecht Kaukázusi krétaköre Avtandil Varszimasvili grúz rendező színpadi víziójával pedig szintén fontos és érvényes üzenetet tár majd fel az ember morális küldetéséről. Elmondása szerint a háború miatt kerültek újra kapcsolatba a társulatával jelenleg Franciaországban tartózkodó ukrán rendezővel, Vlad Troickijjal, aki egy Moszkvában élő ukrán drámaíró, Volodimir Klimenko Borisz Godunovról szóló megrázó és izgalmas szövegét állítja színpadra Zavaros idők címmel, amelyet a színházigazgató mindennél beszédesebbnek jellemzett. A magyar lélek lényegéből fogant alkotásnak tartja a Bánk bánt, amely szintén színpadra kerül az új évadban. 

Az interjú kitér a kárpátaljai magyarság helyzetére is, köztük a beregszászi színház tagjaira, akiket nemcsak a Nemzeti Színház, de Vidnyánszky Attila szerint az egész magyar színházi szakma példamutatóan befogadott.

– Nemrég Pécsett volt a premierje A helység kalapácsa előadásuknak, amit itt, nálunk próbáltak. Az eredeti terv szerint másfél év múlva lett volna a bemutató, de fontos volt, hogy most megcsinálhassák, mert így lefoglalták magukat, feladatuk és céljuk lett a bizonytalanságban” – mondta az igazgató, aki a világ több száz előadását felvonultató Színházi Olimpia jövőbeli megrendezéséről is beszélt, amely – véleménye szerint – nemcsak szellemi és kultúrdiplomáciai értelemben lehet hasznos Magyarországnak, de például turisztikai szempontból is kiváló befektetés. A felmerülő kérdésekre – úgy véli –, hogy 

nem az elzárkózás a megfelelő válasz, hanem a kreatív párbeszéd.

 Ezt arra reflektálva mondta el, hogy a budapesti Katona József és Örkény István Színház igazgatói nem kívánnak részt venni az előadás-sorozaton. 

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen jelenleg zajló felvételik kapcsán Vidnyánszky Attila arról tájékoztatott, hogy idén még a tavalyinál is több a jelentkező. A teljes átalakítás még nem ért a végére, ehhez szükséges még két-három év. 

– Évtizedes hiányokat, elmaradásokat kell pótolnunk, amelyekről a szakma már régóta beszél és igényel, de eddig nem sikerült megoldania. Nekünk most sikerült olyan helyzetet teremteni, hogy ezeket az infrastrukturális problémákat megoldjuk és a régóta igényelt fejlesztéseket megvalósítsuk. intenzívebb együttműködésben a filmes, televíziós közeggel is

 – mondta, hozzátéve, hogy közben építik a nemzetközi kapcsolatokat is.

– A távlati célunk, hogy az SZFE az európai színházi és filmes képzés egyik legvonzóbb, leginspirálóbb műhelye legyen.

 – zárul a Mandiner interjúja.

Borítókép: Vidnyánszky Attila (Fotó: Ficsor Márton)