Következő mérkőzések
Horvátország
15:002024. június 19.
Albánia
Németország
18:002024. június 19.
Magyarország

„Szent Anna, Szent Anna…, Légy híveid oltalma”

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora július harmadik hetében a Szent Anna napjához kapcsolódó néphagyományokat köti csokorba. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogat.

Magyar Nemzet
2022. 07. 17. 15:01
Fotó: Picasa
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kossuth rádió Hajnali – Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora az Anna-napot megelőző hetet a védőszentnek ajánlja fel.

Szent Anna kultusza különösen a fiatal lányok és asszonyok körében élt, akik védőszentjüket látták benne, s keddenként munkaszünetet, böjtöt tartva fohászkodtak hozzá egészségért, gyermekáldásért. 

A hét ezen napja hosszú évszázadokon át az ő tiszteletét szolgálta, és még a múlt században is asszonyi dologtiltó nap volt. A hiedelem szerint az a fehérnép, aki ekkor munkába kezdett, büntetésben részesült. 

Anna asszony, aki egy második századi apokrif könyv szerint Boldogságos Szűz Mária édesanyja, a hazai katolikus asszonyoknak volt kiváltságos szentje: 

magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak. Az Anna-napkor tartott bálok, mulatságok még a huszadik század elején is divatosak voltak országszerte, és őrizték a hajdani céhek, a bécsi műveltség, a társas együttlét emlékezetét.

A híres balatonfüredi híres Anna-bál ezt a hagyományt tartja életben napjainkban is. 

Ezt a jeles eseményt a Hagyományok Háza is támogatja, 2013-tól az Anna-bál kísérő rendezvényei közé tartozik a prímásverseny is. A Nyugat-Európa felől áramló barokk

Anna-kultusz egyik legtávolabbi emlékeként tartjuk számon a székelyföldi Anna-tó partján valaha álló kápolnát és a hozzá kötődő búcsújárást. Orbán Balázs feljegyzéseiből ismert, hogy egy évben kétszer volt a tengerszem partján álló kápolnának búcsúja: Szent Anna és Kisasszony napján. Alcsíkból és Háromszékből sok ezer ember zarándokolt ide. Éjszaka hatalmas tüzeket raktak, ennél virrasztottak: énekeltek és imádkoztak, a búcsú végén pedig hatalmas mulatságot tartottak. 

A Szent Anna-tó keletkezése köré színes mondai hagyomány kapcsolódik. 

A legismertebb talán az egymással rivalizáló földesúr testvérpár története: egyikük, hogy a másik fölé kerekedhessen, szűz lányokat fogott be hintajába, s ostorával hajtotta őket. Ám a szüzek közül egy Anna nevű lány elátkozta őt, a hintó elsüllyedt, a helyén pedig tó keletkezett.

A Hajnali zenei összeállításában a korán kelők az Utolsó öra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhattak válogatást falusi vonósbandák előadásában.

Borítókép: Szanyi búcsú a Szent Anna-kápolnánál (Fotó: Tóth Imre)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.