Budapesten tartják meg augusztus 31. és szeptember 3. között a European Association of Archeologist (EAA), azaz az Európai Régészek Szövetségének idei tudományos összejövetelét. A szervezésben az EAA partnerei voltak ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a Várkapitányság Nonprofit Zrt. A megnyitóbeszédek előtt Erdős Ákos vezetésével színpadra lépett az ELTE Pro Musica Vegyeskar, majd Simon Zsófia és Csasznyi Zsófia Bartók Béla zenéjéből adtak ízelítőt a különböző országokból hazánkba látogató tudósoknak. Az EAA elnöke, Bánffy Eszter hangsúlyozta, hogy a 2022-es találkozót hibrid formában rendezik meg, éppen azért, hogy a világ minden tájáról bekapcsolódhasson egy-egy történész vagy régész kolléga. Budapest városa és a magyar kutatók tárt karokkal várták kollégáikat.
Közel ezerkétszáz tudós vitatja meg a legújabb tudományos eredményeket, mutatja be kutatásait, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a pályakezdő és egyetemista szakemberekre. Az utóbbiaknak lehetőségük volt bekapcsolódni a szervezésbe és a lebonyolításba is.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitóbeszédében kiemelte, hogy a kultúrák sokszor felemelkednek, elbuknak vagy akár el is tűnnek. Szerinte a történészek és archeológusok pontosan tudják azt, hogy rengeteg dolog befolyásolja a túlélés esélyét, mint például a klíma, a földrajzi elhelyezkedés vagy akár a demográfiai változások. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb faktor mégis a kultúra.
Mert a kultúra, véleményem szerint, a mindennapi élet és a gondolkodásmód egy formája. A kultúra éppoly annyira kézzelfogható dolog, mint amennyire intellektuális és spirituális
– folytatta.
A miniszter többek között abban látja a történészek és archeológusok legnagyobb érdemét, hogy képesek kézzelfogható bizonyítékokat felmutatni arról, hogy a régebbi korokban miként éltek emberek, hogy gondolkodtak, hogy fejlődtek, buktak el vagy tűntek el teljesen. Mint mondta, ha a XXI. században elég okosak vagyunk, akkor akár levonhatjuk a tanulságokat ezekből az eredményekből, és felhasználhatjuk, hogy hogyan élhetünk jobb életet. Csák János kiemelte azt is, hogy a magyarok az elmúlt 1100 évben a Kárpát-medencében mindig is erre törekednek. Hozzátette:
Szeretjük a szabadságunkat, ám muszáj racionálisnak maradnunk, mikor a történelmünket áttekintjük: így maradtunk, s így maradhatunk továbbra is túlélők. Túlélők a történelem viharai között, mint ahogy mondtam is: a történelem nem más, mint népek és nemzetek útjainak találkozásai.
A tanácskozás témái között kiemelten szerepel a Kárpát-medence régészete, valamint annak kutatása, milyen módon hatott a klíma a múlt társdalmaira és a múltbban jellemző gazdasági aktivitás a klímára. A magyar régészet különleges eredményeit is bemutató tanácskozáson mintegy 1200 – a világ minden tájáról érkezett – kutató vesz részt.
Borítókép: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
