Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Fegyvert gyártott, kereskedett, tüzet gyújtott

A legkorábbi európai Homo sa­piens maradványaira Temesvártól száz kilométerre bukkant rá egy régészcsoport. Az ásatást végző holland szakemberek a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be a felfedezésről, értékes életmódtörténeti adatokat közölve a mai ember több tízezer évvel korábbi felmenőjéről.

2022. 08. 30. 11:31
Manot, 2015. január 29. A modern ember (b) és egy neandervölgyi ember (j) koponyája az őskori koponyamaradvány lelőhelyéül szolgáló barlangnál, az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint a barlangban talált emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/EPA/Jim Hollander) Fotó: Jim Hollander
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hollandiai Wei Chu régész és csapata Temesvártól mindössze száz kilométerre, a bánsági rumunyesti (Dumbravita–Romanesti) régészeti lelőhelyen folytatta kutatásait, itt található ugyanis az egyik legfontosabb lelőhely Délkelet-Európában, amely összefüggésbe hozható a legkorábbi euró­pai Homo sapiensszel. Az itt talált leletek fontos adatokat szolgáltatnak annak tisztázásához, miként illeszkedett be a mai ember elődje új, európai környezetébe. A felfedezés eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg.

A publikáció szerint a Homo sa­piens számos korai nyoma azért pont Délkelet-Európában kerül felszínre, mivel ez az embertípus a Balkán-félszigeten át érkezhetett a kontinensre. A rumunyesti leletek azt az elképzelést támasztják alá, hogy a Homo sapiens az által illeszkedett be életterébe, hogy kőpengéket kezdett előállítani, amelyekből valószínűleg nyílhegyeket és lándzsákat készített. Ugyanitt csiszolóköveket is találtak, ami arra utal, hogy valamiféle műhely működhetett a településen.

A felszínre hozott több ezer tárgy, amelyek közül néhány több száz kilométerről került ide, és a tűzhasználat nyomai azt igazolják, hogy a bánsági Rumunyest fontos hely volt, egyfajta központ, ahová az akkori emberek vissza-visszatértek. A laborvizsgálatokból kiderült az is, hogy a legtöbb itt talált eszközt sosem használták, ami azt jelenti, hogy itt csak gyártották ezeket, majd innen máshová szállították, vagyis kereskedtek a termékeikkel.
A régészeti felfedezés újdonsága legfőképpen abban áll, hogy segít megérteni, milyen túlélési stratégiái voltak a Homo sapiensnek a neandervölgyi emberhez viszonyítva, akinél sokkal sikeresebben vette az akadályokat. A maradványokból arra is következtetni lehet, hogy a két embertípus – ha úgy tetszik faj és alfaj – keveredett, de az még nem világos, milyen hatással volt ez az utódok életmódjára.

Borítókép: az illusztráción a modern ember és a neandervölgyi ember koponyája látható (Fotó: Jim Hollander)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.