Gazsó L. Ferenc Táncsics Mihály-díjas újságíró a Nemzeti Galériában látta néhány éve a Fortepan-fotókból készült kiállítást, majd ezek a képek ihlették személyes és megható történeteinek megírására. A tárcák a XX. század sorstörténetét rajzolják meg, a századfordulótól a rendszerváltásig, világégéseken át, elmondott vagy épp elhallgatott családtörténetekben megfogalmazva. Az elkészült tárcák előbb az Országút, majd a Magyar Nemzet Lugas című mellékletének hasábjain jelentek meg. A sorozat azóta is folytatódik, az írások száma mára meghaladja a hatvanat. Erre talált rá Léner András rendező, aki színházi előadásban álmodta meg az etűdöket, ötvözve a mozaikszerűen váltakozó jelentekben a színházat, a kortárs táncot és az intermédiát. Egy korábbi interjúban így fogalmazott a rendező a darabbal kapcsolatban:
Embermesék, melyek reflektorfénybe hozzák fel nem fedett titkainkat, az őseink által mesélt vagy épp elhallgatott családtörténeteket. Ezekből az egyfelé tartó történetekből izgalmas vállalkozás volt egy színházi előadás megalkotása.
Gazsó L. Ferenc szerint a darab legfőbb mondanivalója a fiatal generációknak az, hogy milyen fontos a családi és a nemzeti identitás, hogy megőrizzük emlékezetünkben a XX. századot a saját történeteinken keresztül. Az író rámutatott, hogy sok az elhallgatott családi történet, amelynek feldolgozása éppen a továbblépéshez, az újrakezdéshez adhat erőt. Szükséges, hogy a fiatal generációk is megismerjék saját családjuk történetét, különben e zivataros század drámai történetei elvesznek mindörökre. Ezért is íródtak a tárcák és született a darab, hogy felrázza az embereket, megmutassa, mi történt ebben az évszázadban, és ki-ki felismerhesse benne a saját családja történetét.
Zichy Gabriella, a Zichy Szín-Műhely alapító producere elmondta, hogy a produkció az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával jött létre. – Nem kis vállalkozás, mert ez egy sokrétű, összetett feladat a Zichy Szín-Műhely számára – fogalmazott a producer.
Sok olyan összművészeti elem van benne az intermédiától kezdve a táncon, a zenén át a szöveg előadásáig, ami összetett művészi munkát kíván. Július eleje óta próbálunk, mert szeretnénk megfelelni a szerzőnek, a darab mondanivalójának és az alkotóműhelyünk eddigi színvonalának. Ezért tűztünk ki egy hosszabb próbafolyamatot
– mondta. A színészi munka igazi kihívás a szereplőknek. Fekete Linda, Koltai Vivien, Illés Dániel, László G. Attila, Kocsis Mónika Krisztina, Kovács Dominik Róbert és Mladoniczki Dávid alakítják az etűdök szereplőit. Nehéz volt megszólalni a meghatottságtól a fotóspróba során megtekintett epizódok után, amikor Fekete Lindával és László G. Attilával leültünk beszélgetni. Arra a kérdésre, hogy érzik magukat a darabban, László G. Attila válaszolt: