Rendkívüli közgyűlésen fogadta el a múzeumok nemzetközi szervezete, a negyvenezer szakembert és húszezer intézményt tömörítő ICOM az új múzeumdefinícióra vonatkozó javaslatot Prágában, lezárva ezzel egy hosszú vitát. Bár a hivatalos magyar fordítás még nem jelent meg, az előző irányelvhez képest a sokszínűség, a nyitottság, a befogadás, a párbeszéd és a fenntarthatóság kapott ezen a téren is mindennél fontosabb szerepet.
Bár a woke-ideológiához idomított definíciót abszolút többséggel szavazták meg, az új meghatározás keresztülvitele nem ment simán.
Az ICOM 24 nemzeti tagszervezete, köztük a francia, az olasz, a spanyol, a német és az orosz előzőleg petícióban kérte a halasztást arra hivatkozva, hogy a hirtelen váltás nagy ellenállást vált majd ki.
Többen is úgy vélték, a definíció a XXI. századi ideológiákat a hagyományos múzeumi értékek fölé helyezi, nem tesz különbséget a múzeumok és a kulturális központok, könyvtárak, egyéb tudományos műhelyek között
– olvasható az Országos Muzeológiai, Módszertani és Információs Központ (OMMIK) honlapján. Francois Mairesse, a Sorbonne–Nouvelle Egyetem professzora, a Nemzetközi Muzeológiai Bizottság (ICOFOM) elnöke annyira felháborodott az előkészítési munkafolyamat során, hogy lemondott a posztjáról. Az Art Newspapernek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: a legtöbb francia múzeumnak, köztük a Louvre-nak nehéz lenne megfelelnie az új koncepciónak, például annak, hogy a múzeum polifonikus tér legyen. Kiemelte:
a javaslat nem definíció, hanem divatos elvárások melletti állásfoglalás, túl bonyolult és részben aberrált.
A dán Jette Sandahl, a meghatározás megfogalmazásán dolgozó bizottság vezetője azonban úgy vélte,
fontos, hogy a definíció a XXI. század nyelvét, szellemiségét tükrözze, és elsődleges, hogy a múzeumok számot vessenek a gyűjteményükben található tárgyak gyarmati múltjával, az intézmények pénzügyi támogatói által vallott nézetekkel és a nők, valamint a nem fehér bőrű rasszok alulreprezentálásával.
Az OMMIK honlapján az a korábbi értelmezés is olvasható, amelynek módosítása miatt most összecsaptak az ICOM-tagok. Ez így hangzik:
A múzeum demokratikus, inkluzív és polifonikus tér, ahol kritikus párbeszéd folyik múltról és jövőről. A jelenkor konfliktuspontjait és kihívásait szem előtt tartja és reagál rájuk, műtárgyakat és példányokat őriz meg, amelyekért felelősséggel bír a társadalom felé, a jövő generációi számára fenntartja az emlékezet különböző formáit, és egyenlő jogokat és hozzáférést biztosít mindenki számára. A múzeum nem profitorientált. Működése részvételen és transzparencián alapul aktív partnerségben különböző közösségekkel és a közösségek érdekében. Összegyűjt, megőriz, kutat, értelmez, bemutat és segít, hogy jobban megértsük a világ jelenségeit, így erősítve az emberi méltóság és a társadalmi igazságosság, a globális egyenlőség és bolygónk jóllétének ügyét.
Az 1997 óta érvényben lévő megfogalmazás szerint Magyarországon a múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény, amely a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz. Ezen változtattak most, helyet adva az új világszemléletnek. Az ICOM felhívására, miszerint mit jelent ma a múzeum, több mint kétszázötven javaslat érkezett. Ezeket összegezve fogalmazták meg a Prágában elfogadott szövegváltozatot. A javaslatok mérlegelését az ICOM múzeummeghatározás állandó bizottsága koordinálta, amely arra vállalkozott, hogy új módszertant dolgoz ki, amelyben a nagyobb átláthatóságra, minden ötlet számbavételére helyezi a hangsúlyt.
Az ICOM prágai kongresszusán a szervezet műszaki múzeumokat képviselő nemzetközi bizottsága (ICOM CIMUSET) is új elnökséget választott a következő hároméves ciklusra. Lényeges változás, hogy fennállásuk óta először választottak be maguk közé magyarországi szakembert Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese, az ICOM Magyarország elnökségi tagja személyében.
Borítókép: Az ICOM elnöke, Alberto Garlandini próbált egyensúlyt találni a vitázók között (Fotó: ICOM)
