A pop és a rock könyvtára

Sokat foglalkozunk a Magyar Zene Házával, annál kevesebbet könyvtára popkulturális gyűjteményével. A hazánkban páratlan könyvtár munkáját Záhonyi László, a multimédiás könyvtár és klub csoportvezetője, illetve Jávorszky Béla Szilárd könyvtárszakmai vezető irányítja.

– A populáris kultúrába beletartozik a népzene, a dzsessz, a magyarnóta, az operett, a musical, ám a gyűjtemény gerincét a honi pop-rock muzsika adja – szögezte le Jávorszky Béla Szilárd rockszakíró.
Ennek szellemében a magyar populáris kultúra szinte minden fontos dokumentuma fellelhető a könyvtárban. S noha a popkulturális könyvtárból kölcsönözni nem lehet, a körülbelül háromszáz magyar nyelvű könyv zömét digitalizálták, így azok szabadon kereshetők. A kollekciójuk folyamatosan bővül ismert szakemberek (Sebők János, Simon Géza Gábor, Zoltán János, Oroszi Iván) gyűjteményeivel. Emellett a Hungaroton közel teljes lemezarchívumát bírják. – Nálunk eredeti vinilkorong formájában meghallgatható bármelyik lemez, sőt a külön zenehallgató termünkbe akár 8-10 fő is befér, ahol nemcsak vinileket és CD-ket hallgathatnak, de a nagy méretű képernyőn közösen filmeket is nézhetnek – árulta el Jávorszky Béla Szilárd, hozzáfűzve: jövőre, előfizetőként a teljes tartalom elérhető lesz bárki számára otthonról. A zenei szakirodalom amúgy egyre inkább a nemzetközi zene felé is nyit: van már idegen nyelvű könyvek szekciója is, egyelőre kis számú kötettel, és a magazinok legalább fele angol nyelvű. Azt szintén megtudtam, hogy hozzáférést biztosítanak az Arcanumon fellelhető folyóiratokhoz. Ezeket nyolc terminálon olvashatják a látogatók. A könyvtár kiemelt Nemzeti Audiovizuális Archívum (Nava) pont, így régi rádió- és tévéműsorok között is tallózhatunk. 

A látogatók akár megnézhetik a Nemzeti Filmintézet popkulturális szempontból fontos filmjeit is

 – vetette közbe a rockszakíró, megjegyezve: filmklub formájában be is mutatják a nagyérdeműnek a korszakos alkotásokat. A hazai munkák mellett olyan alapvető mozikat vetítettek, mint a Hard Day’s Night, a The Song Remains the Same, a Woodstock vagy Zsombolyai János Hungarian Rhapsody – Queen Budapesten című koncertfilmje. Jövőre sort kerítenek az Elvis on Tour-ra, a Pink Floyd The Walljára, Prince Purple Rainjére. Noha elsődleges feladatuknak megfelelően könyvtárként működnek, azonban – miként a filmklubok esetén – egyéb élő programokat is kínálnak. Így Turi Gábor Jazz Szabadegyeteme a műfaj szempontjából fontos városokat s az ott történteket, stílusokat, muzsikusokat mutatta be. Jávorszky Béla Szilárd Rock and roll Szabadegyeteme, amely 1619-től – amikor az első feketéket behurcolták Jamestownon keresztül az új hazába – a jelenig kalauzolja végig az érdeklődőket a blueson, a countryn, a rock and rollon, a beaten át a rockig, popig.
 

A közelmúltban zajlott a Látható rockzene című konferencia (amelyről lapunk tudósított). A Beatkorszak és a Hangfoglaló program szervezte előadás-sorozat kilencedik részeként a rock és annak vizuális megjelenését vizsgálták az előadók, akikkel találkozhatunk az időszaki kiállítás megnyitása után újra. No de miféle kiállítás nyílik január 22-én? 

A magyar kultúra napján, a Magyar Zene Háza első születésnapján minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti kiállítása nyitja meg kapuit, nyolcszáz négyzetméteren bemutatva az 1957 és 1993 közötti időszakot. – 1957-ben játszotta fel első ízben Magyarországon a Martiny együttes a Rock Around the ­Clockot, Bill Haley klasszikusát. Márciusban jelent meg a hetvennyolcas fordulatú, egyenborítós lemez, amelyen szerzőként tévesen Elvis Presley neve szerepelt. 

A számot instrumentálisan adták elő. A befejező dátum pedig az első klasszikus Sziget, még mint Diáksziget – világosított fel Jávorszky Béla Szilárd, a tárlat szakmai kurátora a dátumokat illetően.
A látogatók a Kádár-éra populáris életének megannyi oldalát megismerhetik, tudniillik az egyes terek bepillantást engednek a korabeli klubéletbe, bemutatják, min hallgatta a fiatalság kedvenc lemezeit, kazettáit, slágereit (a kiállításhoz saját vinil- és CD-válogatás készült), felvillantja a hangfelvételi technikát, a IV. ötéves terv keretében 1976-ra felépült dorogi hanglemezgyárat. Az egyetlent a létezett szocializmusban. Ahol mindenből egy volt. Ezzel a politikai közegről is szól a kiállítás, az egyetlen lemezgyár mellett az egyetlen televízióról, rádióról, koncertrendező irodáról.

 

A rendezők nem feledkeznek meg a társművészetekről sem, felvillantva a nyolcvanas évek budapesti avantgárdját, miként megszemlélhetjük a rajongók által összegyűjtött relikviákat. Felállítják a K-híd modelljét. Ez vezet a Fekete bárányok, a Szolidaritási Fesztivál, az Első Budapesti Búcsú helyszínére, azaz a Szigetre. És persze a zene. Harminckilenc alapvető dal képviseli majd a kommunizmus popkultúráját, amely időszak jeles előadóiról készült montázs öleli körbe a teret. Mindez oly módon, hogy az installációk lehetővé teszik az anyag utaztatását.
A rendkívüli és hiánypótló kiállítás előkészítésében – amely öt esztendeje zajlik – részt vállalt szakértőkkel előadáson beszélget Jávorszky Béla Szilárd. Eme Kádár-kori pop-talkshow-n Koszics Attila a klubokról, Csatári Bence a politikáról, Bajnai Zsolt a médiumokról, Rozsonits Tamás pedig a technológiáról mesél majd.

Borítókép: A Magyar Zene Házának multimédiás könyvtárából a magyar popkultúra minden fontos dokumentuma elérhető (Fotó: Magyar Zene Háza/Mohai Balázs)