A magyar történelem egyik legnagyobb, lényegében mind a mai napig megoldatlan rejtélye, Báthory Erzsébet története immár közel 400 éve tartja lázban a tudományos és művészi szférát. A napjainkban gyakran már csak vérgrófnőként emlegetett özvegyet férje halála után vádolták meg olyan szexuális motivációkkal is tarkított kegyetlenségekkel, melyek a kor könyörtelen gyilkosává tették őt. S noha azóta már többen is próbálták bizonyítani ártatlanságát, a róla szóló mondák azóta is kimeríthetetlen inspirációs forrásként szolgálnak a történet legkülönbözőbb feldolgozásaihoz.
Báthory Erzsébet ma a világon a legismertebb tömeggyilkos.
Hatszázötven fiatal lány meggyilkolásával vádolták, de soha nem ítélték el. Élete utolsó négy évét saját várában, Csejtén töltötte házi őrizetben. Az, hogy nem született ítélet, hogy a korabeli igazságszolgáltatás nem zárta le, hanem nyitva hagyta az ügyét, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy meginduljanak a találgatások, elinduljon a mítoszképződés. A magyar olvasó nem is gondolná, de Báthory Erzsébet alakja az európai kultúrában, különösen az angolszász világban egyet jelent az örök életű vámpírral.
Több tucat könyv és számos film dolgozta fel a köré szövődött legendát
– írta róla szóló könyvében Várkonyi Gábor történész, a Margitszigeti Színház grandiózus projektjében közreműködő szakértő.
Az opera-musical június 10-i bemutatójának felvezetőjeként több hónapon átívelő programsorozat márciusban egy online kvízsorozattal indult, a játékért és nyereményekért érdemes figyelni a Margitszigeti Színház Facebook-oldalát.
Borítókép: A 2012-es margitszigeti bemutató (Fotó: Kanyó Béla)
